Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Büntetőjogi Döntvénytár. i8 Indokok: A kir. táblának másodfokú ítélete ellen a kir. főügyész élt semmisségi panasszal a Bp. 385. §-ának 1. 0) pontja alapján, a téves minősítés miatt, «merl a vádlónak cselekménye egységes s csak egy bűncselekmény)). Ez a perorvoslat avégett használtatol!, hogy a vádlottak terhére megállapított bűncselek­mény a 15 rendbeli csalás vétsége helyett az okozott kárnak a 100 K-t meghaladó összegéhez képest a Bik. 380. S-ának má­sodik tétele szerint minősíttessék. A panasz alapos. A tényállás szerint V. Pál vádlott, L. Zsófia és tizennégy társa által munkabér és útiköltség iránt megperelletvén, a tizenöt hitelező követelésének végrehajtás útján való kielégítését szándé­kosan meghiúsította azáltal, hogy az elsőfokú közigazgatási hatá­rozat hozatala után nejével a hitelezői károsítására nézve egyet­értve, a békéscsabai 1 ü33o. sz. tjkönyvben felvett 500 K értékű ingallanjutalékot színleges adás-vételi szerződéssel nejére ruházta, azt telekkönyvileg is nevére irattá s ezáltal a végre­hajtási alapot hitelezőitől elvonta. A kir. tábla a vádlottak ellen a Bik. 386. §-ába ütköző és a 380. §-a szerint minősülő csalásnak tizenöt rendbeli vétségét állapította meg, mert a tizenöt sértettnek követelése személyen­kint csak 9 K 60 f.-t. tesz s a kijátszott követeléseknek külön­külön számítolt összegéhez képest az okozott kár a 100 K-t túl nem haladja. A kir. táblának következtetése azonban téves, mert az össze­foglalt tényállás szerint a vádlottak a hitelezők kijátszására egy­séges cselekvéssel törekedtek; abból az okból pedig, hogy az egységes cselekvésből több személyre hárult vagyoni kár, a cse­lekmények többsége meg nem állapítható, mert a Bik. 386. §-a értelmében a törvényben meghatározott tényálladek egységét meg nem bontja az, ha a cselekvés több hitelező ellen irányul. A törvény értelmében a «hitelezők» személvegységbe vannak, összefoglalva. Minthogy pedig a valónak megállapított tényállás szerint vádlottak cselekménye következtében a 15 sértett egyenként 9 K 60 f. s így a hitelezők együttvéve 144 K erejéig vagyoni kárt szenvedtek, oly bűncselekmény követteiett el, mely a Btk. 380. §-ának második tétele szerint minősül. Ebből az okból a kir. Kúria az alsótokú bíróság ítéletének a minősítésre, valamint a büntetésre vonatkozó részét megsemmi­sítette és a törvénynek megfelelő ítéletet hozott.

Next

/
Thumbnails
Contents