Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. ben a vád alaposságának, illetve valótlanságának megállapíthatása szempontjából ajánlott bizonyítást a Blk. 264. §-ának 2., főképen pedig annak 3. pontja alapján megtagadták és a Btk. 260. §-át abból az okból nem tartották alkalmazhatónak, mert a vádlott által emelt panasz tárgyában a bűnvádi eljárás, s így a bizonyítás elrendelve és lefolytatva nem lett; arra tehát, hogy a feljelentésben foglaltak valótlanoknak bizonyuljanak, a jelen esetben alkalom sem volt. De megsértette a törvényt mindkét alsófokú bíróság azzal is, hogy F. M. Sándor vádlottat a dr. N. István ellen hatóság előtt emelt vád miatt a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségében bűnösnek nyilvánította és ezért büntette. Nem vitás ugyan, hogy valamely hatósághoz intézett beadványban foglalt rágalmazó állítások vagy meggyalázó kifejezések miatt a beadvány szerzője a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás, illetve a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés címén büntetőjogilag felelősségre vonható; ámde ez a felelősségre vonás nem foghat helyet akkor, ha megállapíttatott, hogy a beadványban, illetve a feljelentésben valaki hatóság előtt büntethető cselekmény elkövetésével vádoltatott. Ebben az utóbbi esetben az ügy csak a Btk. 260. S-a szempontjából vizsgálandó meg és amennyiben a vád valótlannak bizonyult és a Btk. 260. §-ába körülírt bűncselekmény többi tényálladéki eleme is fenforog, vádlott bűnössége, ezek hiányában pedig annak nembűnössége mondandó ki. A jelen esetben mindkét alsófokú bíróság azt vette megállapítottnak, hogy F M. Sándor vádlott dr. N. Istvánt az ellene a szolnoki kir. ügyészségnél tett bűnvádi feljelentésében büntetendő cselekmény elkövetésével vádolta : azt azonban, hogy vádja valótlannak bizonyult, nem állapította meg, hanem a kir. törvényszék másodfokú ítéletében kimondotta, hogy vádja alaki okokból érdemlegesen nem volt elbú'álható. Ily körülmények között vádlott, akinek a hatóság előtti rágalmazás vétségében való bűnössége azért nem volt kimondható, mert vádjának valótlansága nem volt megállapítható, a hatóság előtt emelt vád alapján a Btk. 260. §-ának keretén kívül eső más cselekmények miatt és más címeken nem volt felelősségre vonható; annak becsületsértés vétségeért történt elítéltetése tehát törvénysértő. * * = 1. V. ö.2830/1942 (hatóság-előtt való rágalmazás esetében a vád valótlanságát a vádló tartozik bizonyítani BDlár VI. 107.); 7287/1912 (hatóság előtt valő rágalmazás esetében a vád valótlanságát hivatalból kell bizonyítani és ezt a bizonyítást a Btk. *2ö.f5. vagy 261. §-ával nem lehet összefüggésbe hozni BDlár