Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 53 vádat amiatt emelték, hogy a vádlott a sértet­tet hatóság előtt büntethető cselekménnyel vá­dolta meg, amennyiben a vád valótlannak bizonyult és a Btk. 260. §-ában körülírt bűncselekmény többi tényálladéki elemét is megállapítják, a vádlottnak bűnösségét, ellenkező esetben pedig annak nem­bűnösségét kell kimondani, de a Btk. 260. §-ának keretén kivül a vádlottat más címen nem lehet el­ítélni. (Kúria 1913 december 5. 8180. sz.) A kir. Kúria büntető jogegységi tanácsa: A koronaügyész perorvoslata alapján kimondja, hogy am—i kir. járásbíróság meg­sértette a törvényt, amennyiben annak megállapítását, hogy a N. István följelentése szerint F. Sándor által ellene hatóság előtt bűncselekmény elkövetése miatt emelt vád valótlanuak bizonyult-e, hivatkozással a Btk. 264. §-ának 3. pontjára, mellőzte és amennyi­ben F. Sándor vádlottat a N. István ellen hatóság előtt emelt vád miatt a Btk 261. §-ában meghatározott becsületsértés vét­ségében bűnösnek nyilvánította és ezért büntette. . .. Indokok: F. Sándor a kir. ügyészséghez érkezeti beadvá­nyában bűnvádi feljelentést tett N. István ügyvéd ellen ((rágal­mazás és becsapások)) miatt és ellene a bűnvádi eljárás meg­indítását kérte azon az alapon, mert N. István 1906. évi augusz­tus havában őt szédelgőnek nevezte; V. Józsefet vagyonilag telje­sen tönkre tette, a feljelentőt becsapta, végül egy pár évvel ez­előtt őt ismét szédelgőnek nevezte. Ezt a feljelentést a szolnoki kir. ügyész saját hatáskörében leendő illetékes elbírálás céljából a m—i kir. járásbírósághoz tette át. A kir. járásbíróság jogerős végzésével a bűnvádi eljárás megindítását, hivatkozással a BP. 527. §-ára, megtagadta azért, mert a panasz tárgyává telt sértő kifejezések használatával elkö­vetett bűncselekmény a közbejött elévülés folytán nem büntethető. N. István a m—i kir. járásbíróságnál beadott feljelentésében F. Sándor ellen a bűnvádi eljárás megindítását kérte a Btk. 260. §-a alá eső hatóság előtti rágalmazás és a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége miatt azon az alapon, hogy F. Sándor őt alaptalan vádakkal és sértő kifejezésekkel illette. F. Sándor vádlott azzal védekezett, hogy a vád tárgyává tett állításai a valóságnak megfelelnek és ennek beigazolása szem­pontjából tanúkra is hivatkozott. A kir. járásbíróság azonban a vádlott részéről állított tények

Next

/
Thumbnails
Contents