Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. különböző nemben állapította meg és a kihágásért mellékbüntetéskép kiszabott pénzbüntetést behajthatlanság esetére elzárásra változtatta át. Helyesen: együttvéve egy összbüntetést és pedig a súlyosabb nemben kellett volna kiszabni és a mellékbüntetéskép kiszabott pénzbüntetést erre a szabadságvesztésbüntetésre kellett volna átváltoztatni. (Kúria 1913 december 5. 8185. sz.) ¥ ¥ = Azonos: 5512/1904 JEH (BHT 7.). 47. A sértetthez címzett zárt levélben elkövetett becsületsértés elbírálására a kézbesítés helyének bírósága illetékes. (Kúria 1913 december 2. 7533. sz.) * ¥ — V. ö. 2825/1908 EH (postán küldött beadványban elkövetett hatóság előtt való rágalmazás esetében a hatóság székhelye az elkövetési hely BHT 453.); 6592/1905 EH (levél útján elkövetett zsarolás esetében a kézbesítés helye az elkövetési hely BHT 454.). — V. ö. azonban: 5551/1910 (egyformán illetékes az a bíróság, amelynek a területén a levelet írták és az, amelynek a területén a sértett a levelet kézhez vette BDtár V. 12.) — L. még Balogh, Illés, Vargha : A bűnvádi perrendtartás magyarázata (1909) I. 133. 48. /. A hatóság előti való rágalmazásnak egyik lényeges ismérve a vád valótlansága; itt a valótlanságot és pedig a vádlottal szemben a vádlónak kell bizonyítania. A Btk. 258. §-a alá eső [rágalmazásnak ellenben nem tényálladéki eleme a tényállítás valótlansága és ha a törvény által megengedett esetben bizonyítást is nyer az állítás valósága, ez csak a büntethetőséget zárja ki; itt a valóságot és pedig a vádlottnak kell bizonyítania. — II. Ha a