Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)
'.8 Büntetőjogi Döntvénytár. lembe, az elsőbírói ítéletet a minősítés kérdésében megsemmisítene és a bűncselekményt bűntettnek minősítene. A kir. tábla álláspontja megfelel a törvény rendelkezésének. A vádiolt cselekménye jogsértő eredményeért a valóságos gyógytartam szerint felelős annyival inkább, mert a sértett napszámoslétére, sérülésére való tekintet nélkül kénytelen volt kezét munkára használni és a kir. tábla nem állapított meg oly tényt, melyből arra lehetne következtetni, hogy a sértett kezének a gyógyulását szándékosan késleltette volna .. . * * = V. ö. 14089/1882 EH (az. hogy a sérülés gyógytartama rendes gyógykezelés melleit rövidebb lett volna, a minősítés szempontjából közömbös Z?//7'383.); 8218/1911 (a gyógytartamnak hibás gyógykezelés folytán való meghosszabbodása a minősítés tekintetéből közömbös BDlár VI. 160.). 41. A Btk. 303. §-a szerint minősül a testi sértésr ha annak következtében a sértett egyik szemének látóképességét elvesztette. (Kúria 1913 december 9. 8290. sz. A kir. Küria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A vádlott a kir. tábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, mert cselekményét a Btk. 303. §-a szerint minősítették... A semmisségi panasz alaptalan. A kir. tábla ugyanis tényként azt állapította meg, hogy a sértett a vádlott bántalmazása folytán nemcsak 20 napon túl tartó testi sértést szenvedett, hanem jobb szemének használhatóságát is elvesztette... = Azonos: 1261/1911. — V. ö. 8120/1096 (egyik fül hallóképességének elvesztése esetében a testi sértés a Btk. 303. §-a szerint minősül BDlár r_ foly. VII. 193.).