Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 49 42. Tettese a lopásnak az, aki az elvételt gyermekkorú egyén által eszközli. (Kúria 1913 június 25. 4852/913.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A védő azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a vádlottak cselekvősége nem állapítja meg a lopás tényálladékát.. . A panasz alaptalan. Ugyanis, bár a vádlottak az idegen ingó dolgok elvételében nem működtek közre, de a lopást egy tizenegy éves, tehát bűntetőjogi beszámítás alá nem eső gyermek által követtették el. Ennek cselekményéért pedig mint tettesek tartoznak felelősséggel. = Azonos : 8120/1884 EH (BHT 257.). 43 I. Nyomtatvány útján elkövetett kölcsönös becsületsértések esetében a nyomban való viszonzás fogalmilag ki van zárva. — //. Ha a becsületsértést törvény által alkotott testület tagja ellen, de nem e hivatásának gyakorlására vonatkozólag követték el, a becsületsértés nem minősül a Btk. 262. §-a szerint. (Kúria 1913 október 14. 6958. sz.) A kir. Kúria: Az esküdtbíróság ítéletét, amennyiben az a vádlott cselekményét a Btk. 262. §-a szerint is minősítette, megsemmisíti és a cselekményt a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének minősíti. Indokok: Az ügynek egyesítése tekintetében előterjesztett indítvány mellőzésével nem követett el törvénysértést az esküdtbíróság, mert a BP. 23. §-ának második bekezdése szerint az egyesítés csupán akkor kötelező, ha nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértésről van szó; már pedig a vádbeli cselekmény sajtó útján elkövetett becsületsértés és így a nyomban való viszonzás fogalmilag is ki van zárva. Büntetőjogi Döntvénytár VIII. \