Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. ügyletek minden nemében jártas és szakértelemmel bir, tudta a cégnek, illetőleg N. M. eljárásának törekvését, célját és mert a céggel es igy a N. M.-val fennálló szoros és benső összeköttetésnél fogva az is kétségtelen, hogy ez a vádlott arról is birt tudomással, hogy vádlott-társa a vádbeli cselekményeket az ő vevői, megbízói, tehát meghatalmazói ellen szándékozik elkövetni, illetőleg követi el, az pedig, aki a tettes szándékát és célzatát ismerve, az azáltal tervbe vett bűncselekmény elkövetését szándékosan előmozdítja vagy megkönnyíti, az mint bűnsegéd részes annak az elkövetésében : mindezeknél fogva a Kúria a B. L. vádlott védője részéről ugyancsak a BP. 385. §-ának 1. a) és b) pontjára alapított semmisséin okot szintén nem találta megállapíthatónak. 40. Testi sértés esetében a vádlott cselekményének eredményéért a valóságos gyógytartam szerint felelős. Az, hogy a sértett a gyógykezelést elmulasztotta és ennek folytán a gyógytartam hosszabbá vált. csupán enyhítő körülmény lehet. (Kúria 1913 december 22. 8646. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A vádlott a kir. tábla ítélete ellen abból az okból élt a BP. 385. ^'-ának \.b) pontjára való hivatkozással semmisségi panasszal, mert a kir. tábla a testi sértést a gyógytartamra való tekintettel súlyos testi sértés bűntettének minősítette. A semmisségi panasz alaptalan. A kir. törvényszéki orvos előadása és véleménye nyomán ugyanis az alsófokú bíróság azt fogadta el valónak, hogy a vádlott által a sértett bal kezefején ütéssel okozott sérülés gyógyulása ugyan 20 napot meghaladott, de csak azért, mert a sértett a sérülés gyógykezelését elmulasztotta és kezét nem tartotta nyugalomban. A kir. törvényszék a sértettnek ily magatartásából kiindulva a sérülést olyannak tekiniette, amelynek gyógyulása nyolc napnál ugyan hosszabb, de 20 napnál rövidebb időt igényelt és ez alapon a bűncselekményt súlyos testi sértés vétségének minősítette. Ellenben a kir. tábla azon az alapon, hogy a testi sértés minősítésénél a sérülés tényleges gyógytartama az irányadó és a gyógykezelés elmulasztása csak enyhítő körülményül vehető figye-