Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

46 Büntetőjogi Döntvénytár. azért sem eshetik kifogás alá, mivel minden ilyen ügyletnek vagyoni haszon szerzése a végcélja. Nem pedig azért, mert az önszerződő fél gyanánt szereplő bizományos által tőzsdejáték útján eléri ily vagyoni előny csak akkor és abban az esetben nem eshetik jogilag kifogás alá, ha annak a gyanúnak még az árnyéka sem forog tenn, hogy a bizományos az őt kötelező bizományi hűség megszegésével, tehát nem szolid alapon álló üzérkedés folytán jutott ehhez a vagyoni haszonhoz. Itt azonban nem ez az eset, és ezért az a vagyoni haszon, amelyre N. M., mint önszerződő fél a sértettek anyagi megkárosításával tett szert, büntetőjogi szempontból igenis kifogás alá esik. Ezek szerint az alsobbfokú bíróságok ítéletében megjelölt 23 eset mindegyikében a Btk. 379. §-ába ütköző csalásnak minden alkotóeleme megvalósíttatott és így tekintve azt, hogy a bizományos a megbízó fél meghatalmazottjaként szerepel s ennélfogva N. M. a csalást azok ellen és azoknak a sérelmére követte elr akik bizalmukat beléje helyezve, neki az ügyletek kötésére és lebonyolítására meghatalmazást, illetőleg megbízást adtak: kétségtelen, hogy jogi tévedés nem forog fenn és nem sértette meg a kir. tábla a Btk. rendelkezését, sem abban a kérdésben, hogy N. M. vádbeli tette bűncselekmény, sem pedig abban, hogy ezt a bűncselekményt a Btk. melyik rendelkezése szerint kell minősíteni. III. De nem tévedtek az alsobbfokú bíróságok B. L. vádlott bűnösségét és bűncselekményének minősítését illetőleg sem. E vádlottra nézve ugyanis a kir. tábla nemcsak azt vette bizonyítottnak, hogy ő, mint évi fizetéssel ellátott állandó alkalmazottja a. cégnek, az ezáltal kiadott szaklapot és a megrendelt külön kiadásokat a cég érdekeinek megfelelő irányban és tartalommal szerkesztette és abban olyan cikkeket, közleményeket é$ értekezéseket írt, amehek a cégnek előbb már tüzetesen kiíejtett érdekeit szolgálják, hanem megállapította azt is, hogy B. L. saját személyében az ügyfelekkel levelezésekbe bocsátkozott, a jungbunzlaui részvénytársaság egyik közgyűlésén bizalmas kiküldetésben járt, ott az osztalék felemelése érdekében fel is szólalt, egyéb indítványokat tett, sőt a cég képviseletében a tőzsdén is eljárt. Ez pedig kimeríti a Btk. 69. §-ának 2. pontjában körülírt bűnsegédi tevékenységet. És mert ezekből, valamint a kir. tábla általt valóknak elfogadott és az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában részletesen és tüzetesen kifejtett egyéb tevékenységből helyesen vonta le a kir. tábla azt a következtetést, hogy B. L. vádlott, aki a saját beismerése szerint a tőzsdén tönkrement és a tőzsdei