Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Tarlalommutató. XIII vasúi személyzetének tagját közhivatalnoknak kell tekinteni. A kassa­oderbergi vasút pályafelvigyázója ellen elkövetett hatóság előtt való rágalmazás: felhatalmazásra hivatalból üldözendő és annak elbírálása a kii\ törvényszék hatáskörébe tartozik L _ ± .... 26 141. A közös hadsereg egyik zászlóaljának értekezletre összehívott tiszti­kara ellen elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés csupán a hadügy­miniszter felhatalmazása alapján üldözhető _„ 203 197.1. Az a jdgszabály, hogy a büntetőtörvények alkalmazása szempontjá­ból a géperejű közforgalmú vasútak állandó vagy ideiglenes személyze­tének tagját úgy kell tekinteni, mintha közhivatalnok volna, nem tesz különbséget anyagi és alaki törvény tekintetében. — II. MÁV.-kalauz sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés eseté­ben esküdtbíróság ítél abban az esetben is, ha a sértett a bűncselek­mény elkövetése óta nyugalomba vonult .... .... .... „ „ „ 267 275. §. 3. A Btk. 275. §-ának az a szabálya, amely szerint nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés esetében a bíróság a bűnösség megállapítása mellett mindkét felet vagy csak azok egyikét a büntetés alól felment­heti,: kölcsönös testi sértés esetében nem nyerhet alkalmazást. Sérli a törvényt az az ítélet, amely az egymás irányában elkövetelt könnyű testi sértés vétsége miatt bűnösnek nyilvánított vádlottak közül az egyiket a büntetés alól az idézett §. alapján felmentette 2 43. £ Nyomtatvány útján elkövetett kölcsönös becsületsértések esetében a nyomban való viszonzás fogalmilag ki van zárva ... .... _ 49 XVIII. FEJEZET. Az ember élete elleni büntettek és vétségek. 278. §. 107. A felbújtót bűnösnek lehet kimondani a gyilkosság bűntettében akkor is, amikor a tettest szándékos emberölés bűntettében mondják ki bű­nösnek ~~ L .... — ~~ .„_.„_ 172 215.1. A tettes szándékos emberölés bűntettében, a felbujtó mint gyilkos­ságban részes mondatott ki bűnösnek _ „ _ ..„ „_ _ ..„ ... _ 290 216.1. Az élet ellen irányuló bűncselekmények minősítésének alapja a szán­dék és ennek a minősége. A szándékot és annak minőségét mindegyik közreműködőre nézve önállóan kell vizsgálni és eldönteni, mert a szán­dék mint egyéni akaralelhatározás minden egyes személynél más-más lelki folyamatok mellett érlelődik meg, úgy hogy az egyiknél megérle­lődött szándék mint a személytől el nem választható belső lelki folya­mat eredménye, a másikra ki nem terjed. Gyilkosság bűnteltére való felbújtás vádja esetében az esküdtekhez intézett kérdésben az előre megfontolt szándék a felbújtó szándékával hozandó kapcsolatba. Az a körülmény, hogy a tettes szándékos emberölés bűntettében mondatott ki bűnösnek, nem zárja ki, hogy a felbújtó gyilkosság bűntettében való felbújtási részesség címén mondassék ki bűnösnek ... „„ 296 281. §. 116.1. Házastársnak erős felindulásban elkövetett megölése esetében a Btk. 281. §-ának harmadik bekezdésében meghatározott büntetést kell al­kalmazni akkor is, ha a vádlott ex iusto dolore cselekedett .... 181

Next

/
Thumbnails
Contents