Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 121) 106. /. A mentelmi jog, mint feleletmeniesség, az országgyűlés tagjának csupán oly ténykedésére terjed ki, amelyet törvényhozói munkakörben, hivatásának megfelelő részvétel során fejtett ki, vagy ezzel a hivatáskörrel, illetőleg részvétellel okszerű és szükségképi összefüggésben áll. Ez az a munkakör, amelyben az országgyűlés tagját egyedül a házszabályok korlátozzák. Másnak életét vagy testi épségét fenyegető közveszélyes tettlegeskedésre a feleletmentesség nem terjed ki. — II. Annak elbírálása, vájjon az országgyűlés valamelyik Házában a tanácskozás alkalmával a házszabályok megtartattak-e vagy sem, a bíróság hatáskörén kívül esik; az e feletti ellenőrzés a ház elnökét és magát a Házat illeti meg. — ///. A miniszter a maga személyében hatóság. A hatóságot megillető védelem abszolút és nem függ attól, hogy a hatóságot gyakorló személy az őt bántalmazó irányában bírjon imperiummai. — IV. A vádló a hatóságot gyakorló személynek hivatalos eljárása alatt történt bántalmaztatása miatt a Btk. 165. §-a első bekezdésének harmadik tétele címén emelt vádat. Nem sérti a BP. 325. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezést a bíróságnak az a határozata, hogy a vád tárgyává tett cselekményt, mint amely a hatóságot gyakorló személyt erőszakkal akadályozta hivatásának gyakorlatában, a Btk. 163. §-a szerint minősítette. — V. Ha a sértett a bűnvádi eljárás megindítását és a tettesek megbüntetését kérte, közönbös, a cselekményt téves minősítéssel jelölte meg és téves minősítést tartalmazó nyilatkozatát is joghatályosnak kell tekinteni. — VI. Dobálás által okozott testi sértés esetéBiintelőjosi Döntvénytár. Vili. 9