Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

130 Büntetőjogi Döntvénytár. ben a bántalmazás a dobálásban nyilvánul meg; ezért mindazok, akik együtt dobáltak, a testi sértés elkövetési cselekedetét együtt vitték véghez és ha nem is állapítható meg mindegyik cselekvő tettének az a külön része, amellyel az eredmény okoztatott, együttes büntetőjogi felelősséggel tartoznak. — VII. A Btk. 165. §-ának második bekezdésében foglalt bűncselekmény tényálladéka akkor létesül, ha a védelemre rendelt vagy megjelent személynek ilyen minőségét és célzatát a lettes felismerhette és szándéka arra irányult, hogy ezt az egyént a védelem kifejtésében erőszakkal megakadályozza, vagy tettleg bántalmazza. — VIII. Enyhítő körülmény, hogy a vádlott önhibáján kívül hosszú időn át perben állott. — /X. A hivatalvesztés, mint mellékbüntetés a Btk. 169. §-a értelmében akkor is kimondható, ha a 163., illetve 165. §. alá eső bűntett a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a 20. §-nak megfelelően vétséggé minősíttetik ; a bűntett le fokozása, a mellékbüntetést illetően más következménnyel nem járhat, mint azzal, hogy a mellékbüntetés nem háromtól tíz évig terjedhető, hanem egy évtől három évig terjedhető tartamban állapítható meg. (Kúria 1944 március 27. 2016. sz.) A budapesti kir. büntetőtörvényszék: Z. János, H. Ottó és B. Lajos vádlottakat bűnösnek mondja a Btk. 301. §-ában megbatározott súlyos testi sértés vétségében, azért, mert gróf K. H. K. testét szándékosan, de ölési szándék nélkül az 1910. évi március hó 21-én a képviselőház üléstermében, még pedig Z. János és B. Lajos keménykötésű könyvekkel, H. Ottó pedig egy réztintatartó fedelével való megdobálásával aképen bántalmazták, hogy a nevezetten nyolc napon túli, de 20 napon belüli gyógytartamot igényelt sérülést okoztak; ezért őket a Btk. 302. §-ának második büntetési tétele alapján, még pedig Z. Jánost egy hónapi fogházra és 500 K pénzbüntetésre, H. Ottót és 15.