Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytál. iá lolta, minek folytán a vonaton volt személyeket a megsérülés veszélyének lette ki. — //. A Btk. 290. §-a alá eső vétségben bűnös a vaspálya-tulajdonos, aki üzemvezetőül a szükséges képesítéssel nem bíró egyént alkalmazott és eltűrte annak oly mulasztásait, amelyeknek következése a vaspályán levő személyek veszélyeztetése, illetőleg pusztulása volt. (Kúria 1913 november 18. 7738. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen Sch. József és Seb. Mór vádlott, valamint S. Emil vádlott a BP. 385. §-ának 1. a) és b) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt. Még pedig Sch. József és Sch. Mór azon az alapon, hogy a baleset F. Károly vonalvezető ama gondatlansága folytán következett be, hogy a vonatot a megengedett nyolc kilométernél nagyobb sebességgel vezetle a lejtős és sikos pályán, továbbá, hogy az óvintézkedések megtételének elmulasztása miatt nem őket, hanem S. Emil üzemvezetőt terheli a felelősség; hogy ők az üzemvezető személyének megválasztása körül nem köveitek el mulasztást, mert az üzemvezetőnek csupán a vonatok közlekedési idejének szabályozása, a pályatestre való felügyelet, a pálya felszerelése és karbantartása volt a feladata, ennek betöltéséhez pedig semmi különösebb képzettség nem szükséges, minélfogva a négy középiskolát végzett s előbb egy fűrészgyárban fűrészkezelőként alkalmazva volt S. Emilt az üzemvezetői állás betöltésére teljesen alkalmas egyénnek tarthatták; hogy ők az üzem vezetését nem a saját személyükben teljesítették s a baleset alkalmával is S. Emil vezette az üzemel; végül, hogy a Btk. 438. §-a csak vasúti hivatalnokot és szolgát említ, ők tehát, mini a vasút tulajdonosai, amiatt, ha esetleg a vasútra vonatkozó szabályokat megszegték, csakis a Kbtk. 111. S-a alapján vonhatók felelősségre. A panasz alaptalan, mert Sch. József és Sch. Mór már azzal gondatlanságot követtek el, hogy bár az Utasítás 3. §-a szerint az üzletvezető tartozik vizsgálat útján meggyőződni arról, hogy az állomási, a vonatkísérő és az őrszemélyzet az Utasítás határoz mányait elsajátította-e s a kellő képességgel bír-e, — ami az üzletvezető részéről a vasúti szolgálatban való jártasságot feltételezi — üzletvezetőül olyan egyént alkalmazlak, aki ama jártassághoz szükséges elméleti vagy gyakorlati képesítéssel egyáltalán nem bírt, továbbá, meri azzal is gondatlanságot köveitek el, hogy bár a kir. tábla állal valóknak elfogadott lények szerint a telepen Büntetőjogi Döntvénytár. VIII. 8