Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 101 Ellenben az 1908 : XXVIII. tc. 108. §-ában körülírt szeszjövedéki kihágásnak tárgyát a kincstárnak a fogyasztási adóra vonatkozó igénye képezi és a jogsértés ezen igény megsértését foglalja magában. Az elkövetési cselekvés a szesznek a szeszfőzde üzleti helyiségeiből az 1908 : XXVIII. tc. 66. §-ában előírt bejelentési kötelezettség elmulasztásával történt elszállításában áll; a szándék pedig, minthogy a pénzügyi bíráskodással felruházott bíróságok állal megtorolandó jövedéki kihágást a fennálló pénzügyi törvények és szabályok értelmében csak a kincstár szándékos megrövidítésének vagy megkárosításának cselekménye képez, a kincstár megkárosítására iiányul. A Btk. 333. §-ába ütköző lopás és az 1908 : XXVIU. tc. 108. §-ában meghatározott szeszjövedéki kihágás tényálladékát megállapító egyes elemek között a fentiek szerint létező lényeges különbségek és eltérések figyelembevételével nem állítható, hogy az adózatlan szesznek a szeszfőzde helyiségeiből jogtalan eltulajdonítási célzatból a tulajdonos kárára történt elvétele azonos tett volna a szesznek a kincstár érdekeinek megsértésével járó elszállításával úgy, hogy az egyikért történt megbüntetés a másikért való üldözést kizárná. Midőn a büntetőbíróság a lopás tárgyában ítél, csak ezen bűncselekmény ismérveinek fen- vagy len nem forgását vizsgálja ; de nem bocsátkozik a tett más jogi vonatkozásának, nevezetesen annak bírálatába, hogy vádlott azon személyek közé tartozik-e, kiket az 1908 : XXVIII. tc. 66. §-ában megállított bejelentési kötelezettség terhel és hogy a szesz elvétele a kincstár megkárosítására irányuló szándékból történt, szóval: megvannak-e mindazok a feltételek, melyekhez az 1908 : XXVIII. tc. a 108. §-ban körülírt szeszjövedéki kihágás megállapítását köti? A büntetőbíróság ezen kérdések vizsgálatába és eldöntésébe nem is bocsátkozhatik, mert arra az ereszben irányadó törvények értelmében csak a pénzügyi bíráskodással lelruházolt bíróságok hivatvák. Az adózatlan szesz tartására rendelt szeszgyári gyűjtőből történt szeszlopás esetében az esetleg megállapítható szeszjövedéki kihágás — a kifejtettekhez képest — a lopástól különálló bűncselekményt képezvén, az efölött ítélő pénzügyi bíróság feladatához tartozik minden egyes esetben a kiderített ténykörülmények és a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével eldönteni azt, hogy a lopásért elítélt a jövedéki kihágásért is a fentidézett tc. értelmében büntelhető-e, vagy nem? Az eddig kiíejtettek szerint a lopásnak az a tettese, aki az 1908 : XXVIII. tc. 66. $-ában előírt bejelentésre nincs kötelezve,