Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

7S Büntetőjogi Döntvénytár. amiatt, hogy a hozzá intézett és neki Budapesten kézbesített levélben ellene meggyalázó kifejezést használt. A kir. járásbíróság a vádlottat bűnösnek nyilvánította és elítélte. Az ítéletet a védő a bűnösség megállapítása miatt fellebbezte. A kir. törvényszék az ítéletet, a megelőző eljárással együtt a BP. 384. §-ának 4. pontjában megjelölt alaki okból hivatalból megsemmisítette és az elsőfokú bíróságot a BP. 471. §-ában előírt eljárásra utasította. Ennek indokolására a kir. törvényszék azt hozza (el, hogy a Blk. 5. §-ának első bekezdése szerint büntetőjogi szempontból külföldnek tekintendő Horvátország területén fekvő K—a községben lakó vádlott külföldi, aki mint ilyen, a Magyarországon elkövetelt bűncselekmény miatt a Btk. 5. §-ának második bekezdése értelmében a magyar törvény határozatai szerint büntetendő ugyan, minthogy azonban az eljárás idején saját hazájában tartózkodott, a BP. 471. § ában előirt eljárás követendő. A végzés törvénysértő. Az 1868: XXX. tc. 1. §-a értelmében Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösségben állanak. Ebből, továbbá a Btk. 6. §-ának első bekezdésében, valamint az 1879 : L. tc. 1. §-ában foglalt rendelkezésből, amely szerint ómagyar honos» kifejezés alatt mindazok értetnek, akik a magyar állam területén honossággal bírnak és az állampolgárság a magyar korona összes országaiban egy és ugyanaz, következik, hogy Horvátország, mint a magyar államnak, bár önkormányzati joggal bíró egyik része, a szűkebb értelemben vett Magyarországgal szemben nem külföld és hogy Horvát-Szlavonországok lakói Magyarországon nem külföldiek. E megállapításon mit sem változtat az, hogy Horvát-Szlavon-Dalmátországokat az 1868 : XXX. tc. 48. §-a értelmében az igazságügy terén, ideértve a törvénykezést is, teljes önkormányzati jog illeti, mihez képest úgy a Btk., valamint a BP. hatálya a Blk. 5. §-ának első bekezdése és a BP. Élt. 2. §-a szerint Horvát-Szlavonországok területére ki nem terjed, mert ezek a jogszabályok csak annyit jelentenek, hogy a Horvát-Szlavonországok területén elkövetelt bűncselekmények tekintetében azon országok bíróságai az olt hatályban levő törvények szerint járnak el; de korántsem jelentik azl, hogy HorvátSzlavonországok lakóival szemben, az általuk a szűkebb értelemben vett Magyarország területén elkövetett bűncselekmények üldözését és megtorlását illetően a külföldiekre vonatkozó törvényes rendelkezések alkalmaztassanak. Mennyire téves a kir. törvényszék végzésében kifejezeti nézel, mulatja a kir. igazságügyminiszternek a kölcsönös jogsegély tárgyában 1893 június 1-én 4593/893. IM. sz. a. kiadott rendelete,