Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Büntetőjogi Döntvénytár. 73 <>4. Lopás kísérlete az, hogy a vádlott az alvó sértett mellé ült, letakart kezével a sértettnek melle fölöli kotorászott, de nem vehetett el semmit, mert valaki reászólt. (Kúria 1913 december 2. 8129. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A semmisségi panasz alapja az, hogy a lopási szándék igazolva nincs. A panasz alaptalan. Ugyanis a vádlott a vasúti indóházban egy padon alvó sértett mellé leülve, annak mellét kalapjával befedte, kezeivel a kalap alall a sértettnek melle felelt kotorászott és ingó dolgaihoz hozzá is nyúlt, de mert K. I. őt emiatt kérdőié vonta, az ingóságból mit sem vett el. Ezekből nyilvánvaló, hogy a vádlott ellulajdonílási célzattal cselekedett és a szándékolt lopás véghezvitelét meg is kezdette, azonban ezt akaratán kívül álló okból nem fejezhette be. = V. ö. 3650/1912 (lopás kísérlete, mikor a vádlott belopódzott a serlett udvarába, ott óvatosan körültekintett, lehúzta cipőjét, letette kalapját, beosont a konyhába, de nem vehetett el semmit, mert valaki ieászólt BDtár VI. I3.(i). 65. Szernek a Btk. 283. §-a alá eső ^szolgáltatása* a vádlottnak az a cselekménye, hogy annak, akiről tudta, hogy öngyilkosságot határozott el, feloldás végett átnyújtotta azt a mérget, amelyet ez maga szerzett be. (Kúria 1914. január 7. 107. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok: A vádlott szerint a bűnösség megállapítása azért téves, mivel a mérget nem ő, hanem a sértett szerezte be és ő azt csak feloldás végett nyújtotta át a sértettnek. A panasz alaptalan. Ugyanis a vádlott tudomással bírt a sértettnek öngyilkossági