Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)
68 Büntetőjogi Döntvénytár. a bizonyító eljárás befejeztével T. János vádlottnak a könnyű testi sértés vétsége miatt leendő megbüntetését, valamint a költségekben való marasztalását indítványozta. A kir. járásbíróság T. János vádlottat bűnösnek nyilvánította és a Blk. 302. §-a alapján a Blk. 92. §-ának alkalmazásával behajthatatlanság esetében öt napi fogházra átváltoztatandó 50 K pénzbüntetésre, mint fő- és két napi fogházra átváltoztatandó 20 K pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte el. Ezt az ítéletet főmagánvádló képviselője a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt és a magánjogi igények tárgyában ; a vádlott pedig a bűnösség megállapítása és a büntetés súlyos volta miatt, valamint a bűnügyi költségek tárgyában fellebbezték. A szombathelyi kir. törvényszék a magánvádló képviselőjének fellebbezését, hivatkozással a BP. 49. §-ára, visszautasította; különben pedig az elsőfokú bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A vádlott részéről bejelentett semmisségi panaszt a győri kir. tábla visszautasította. A magánvádló jogai a BP. 49. §-a szerint halálával megszűnnek, de nem vagyon ellen elkövetett bűncselekmény fenforgása esetében a magánvádló fel- vagy lemenő ágbeli rokona, testvére vagy házastársa az elhalálozástól számítolt 30 nap alatt bejelentheti a magánvád fentartását; időközben pedig a magánvádló jogait az elhunytnak az ügyben eljárt képviselője gyakorolja. Éhez képest dr. 1). Mór ügyvéd, mint az 1912. évi március hó 5-én elhalt Y. Pál magánvádló képviselője, ennek jogait csak az elhalálozástól számított 30 napig gyakorolhatta és T. János vádlott ellen a súlyos testi sértés vétsége miatt megindított bűnvádi eljárás csak abban az esetben lelt volna folytatható, ha a magánvádló Tentnevezelt hozzátartozóinak valamelyike a magánvád fentartását az elhalálozástól számított 30 nap alatt bejelenlelte volna. Minthogy azonban ilyen bejelentés sem az említett 30 nap alatt, sem utóbb nem történt, nyilvánvaló, hogy a bűnvádi eljárás T. János ellen a magánvád hiányánál fogva, nem volt folytatható ; hogy tehát a v—i kir. járásbíróság megsértette a törvényt, midőn a bűnvádi eljárást T. János ellen a fentjelzett bejelentés hiánya dacára folytatta, két ízben tárgyalást tartott és a vádlottat könnyű testi sértés vétsége miatt büntető ítéletet is hozott. * -K = Ugyanígy: 8720/1904 (BJT XLIX. 255. I.). V. ö. 10,646/1902 {ILIT XLV. 352. 1.). L. még Balogh—Illrs— Vargha : id. m. 1. 351. 1.