Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 8. kötet (Budapest, 1915)

Tarialommutató v Lap a 417. §-ban említeti esettől — csupán a vagyonbukott lehet: az üzletvezetőt, mint bűnsegédet ítélték el „ „. „ 186 128.11. Aki megvásárolja a fedezetre szolgáló vagyont, tudva annak ily minőségéről, bűnsegéd— _ _ ... .„. „_ _ _ _„ „ 191 180.1. Felbujtás közokirathamisilásra. Közokiralhamisítás vagyoni haszon céljából^ _ .... _ .... _ .... _ 248 189.1. Hatóság előtti rágalmazás vétségében nem tettes, hanem bűnsegéd az, aki másnak az érdekében annak felhívására és bemondására megírja a feljelentést, anélkül, hogy ezt magáévá tenné és a saját nevében is beadná _ .... ._ „ ... „ .... _ .... 258 191. Bűnsegéd a Btk. 386. §-a alá eső bűncselekménynél, aki az adós vagyonát a károsító célzat tudatában megveszi 264 207.1. Az egyszerű felhívás is minősíthető felbujtásnak, ha a felhí\ó és a felhívott közölt oly viszony áll fenn, hogy a felszólításnak reábíró hatása van _ _j _ ... .... • „ 278 215.1. A lettes szándékos emberölés bűntettében, a felbujtó mint gyilkosságban részes mondatott ki bűnösnek .._ _ 290 216.1. Az élet ellen irányuló bűncselekmények minősítésének alapja a szándék és ennek a minősége. A szándékot és annak minőségét mindegyik közreműködőre nézve önállóan kell vizsgálni és eldönteni, mert a szándék mint egyéni akaratelhatározás minden egyes személynél más-más lelki folyamatok mellett érlelődik meg, úgy hogy az egyiknél megérlelődött szándék mint a személytől el nem választható belső lelki folyamat eredménye, a másikra ki nem terjed. Gyilkosság bűntettére való felbujtás vádja esetében az esküdtekhez intézett kérdésben az előre megfontolt szándék a felbujtó szándékával hozandó kapcsolatba. Az a körülmény, hogy a lettes szándékos emberölés bűntettében mondatott ki bűnösnek, nem zárja ki, hogy a felbujtó gyilkosság bűntettében való felbujtási részesség címén mondassék ki bűnösnek „ „ 296 70. §. 204. A pénzhamisítás bűntettének elkövetésére irányzott szövetség összes tagjai a Btk. 205. §-a alapján akkor is büntetendők, ha az előkészületi cselekmény véghezvitelében nem is mindegyikük vett részt _ .„.. 276 VI. FKJKZKT. A szándék és a gondatlanság. 75. §. 151. Annak a döntésnek a helyességét, vájjon a vádlottatesti sértést szándékosan vagy pedig gondatlanságból követte-e el, a Kúria felülvizsgálja 212 15;l. Nem felelős a munkaadó az oly sérülésért, amelyet maga a munkás idézett elő azzal, hogy a testi épségének biztosítása érdekében tett intézkedést teljesen ügyeimen kívül hagyta ... 215 177. Gondatlanság megállapítása _ _. 241 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enjhítő okok. 76. §. 38. Szakbírósági ügyben a Kúria felülvizsgálja azt a megállapítást, hogy a vádlottnak elmetehetsége a bűnoseleku.énj elkövetésének idejében meg