Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytar. 33 19. /. A Btk. 359. §-ában körülírt sikkasztásnak tekintendő bűntett az elidegenítésnek büntetőjogi következményeire való figyelmeztetés elmulasztása esetében is megállapítható, ha a bíróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa a foglalásról, illetve arról, hogy a dolgok zár alá vétettek s azok mint ilyenek hagyattak az ő örizete és fizikai hatalma alatt, tudomással bírt. — //. Egymagában az a tény, hogy a lefoglalt ingók az árveréskor nem voltak a helyszínén és nem találtattak a végrehajtást szenvedett birtokában, nem valósítja meg a sikkasztás tényálladékát; vizsgálandó, hová lettek a lefoglalt ingók, miért nincsenek a végrehajtást szenvedő birtokában s a hiányzó ingók helyeit bocsát-e a végrehajtási szenvedő más ingókat árverezés alá? (Curia 1912 november 5. 7445/912. sz. a. II. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: A Btk. 359. §-beli sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény az elidegenítésnek büntetőjogi következményeire való figyelmeztetés elmulasztása esetében is megállapítható, ha a bíróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa a foglalásról, illetve arról, hogy a dolgok zár alá vétettek s azok mint ilyenek hagyattak az ő őrizete és fizikai hatalma alatt, tudomással birt. Az ezzel ellenkező jogi indokolás tehát nem helyes, viszont azonban a lefoglalt dolgoknak ideiglenes tartásba adása még nem jogtalan elidegenítés, és az, aki lefoglalt ingókat kényszer hatása alatt idegeníti el, de azok helyett más hasonértékü ingót szerez vagy bocsát árverés alá, még nem cselekszik jogtalanul. Egymagában az a tény tehát, hogy a lefoglalt ingók az árve réskor nem voltak a helyszínén és nem találtattak a végrehajtást szenvedett birtokában, nem valósítja meg a sikkasztás tényálladékát s különösen nem akkor, ha a végrehajtást szenvedett szabályszerű hivatalos értesítés hiányában, amint ez jelenleg fenforog, az árverés határnapjáról tudomást nem szerzett s így az árverésnél jelen sem volt. Büntetőjogi Döntvénytár. VII. 3