Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

18 Büntetőjogi Döntvénytár. szobába és az ott elhelyezett forgópisztolyt ismét előhozva, azt, az ivóban egy helyen álló sértettnek fejére irányítva; elsütötte. Ezekből a tényekből a kir. Curia azt a következtetést vonta le, hogy az első támadás után a korcsmából távozó sértett, most már bottal fellegyverkezve, sör rendelés ürügye mellett, azért tért vissza a korcsmába, hogy a támadást folytassa, amidőn tehát sértett ezt a szándékát megvalósítva, a sör megtagadását követő szóváltás közben, vádlottat bottal fejbe vágta és annak testén súlyos sérülést ejtett, utóbbinak, a testi épségét közvetlenül veszélyeztető közvetlen támadás elhárítása végett annál is inkább tettlegesen kellelt fellépnie, mert az előzményekből okszerűen feltételezhette, hogy a fivérével együtt az ivóban maradó sérlett a következményeiben kiszámíthatatlan további támadással nem hagy fel. Vádlott tehát jogos védelemben volt, amidőn támadójával szemben lőfegyvert használt Való ugyan, hogy a támadást ugy is elháríthatta volna, ha a közvetlen közelben álló sértettnek jobb karjába vagy lábába lő és azt ilyképen a további támadásra képtelenné teszi, a vádlott tehát azzal, hogy sértettet előzetes czélzás után főbe lőtte, a jogos védelem határait túllépte ; ámde a kir. Curia ugy találta, hogy a szorongatott helyzetben lévő súlyosan sérült vádlott, látva azt, hogy a korcsmában jelen voltak a garázdálkodó sértettel szemben védelmére kelni nem merészelnek, ezt a tulhágást megzavarodásból követte el, amiért ennélfogva, a Blk. 79. §-ának végpontja értelmében bűnvádi felelősségre nem vonható. Minthogy ezek szerint téves az alsóbbfoku bíróságoknak az a jogi következtetése, hogy vádlott cselekményében a jogos védelem, illetőleg annak büntetlen lulhágása fel nem ismerhető: mindkét alsóbbfoku bíróság Ítéletének megsemmisítése mellett, a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett. Az érdemben történt megsemmisítés következtében az alaki semmiségi panaszok felülvizsgálata tárgytalanná vált. 11. A BP.-nak az 521. §-a szerint a járásbíróság előtti eljárásban is alkalmazandó W6. §-a meghatározza a felebbviteli bíróság által a bizonyítás felvételével megbízott bíró teendőit, részletesen szabályozza az általa követendő eljárást és előírja, hogy a kiküldött vagy megbízott bíró az elrendelt kiegészítés