Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)
Büntetőjogi Döntvénytár. 7 főmagánvádló a valódiság bizonyításának elrendelése miatt alak perorvoslattal nem élt, azon álláspontra helyezkedett, hogy a büntethetőséget kizáró ok fenforgásál az anyagi jog szempontjából, a felebhezés daczára felül nem vizsgálhatja. Az anyagi jog szempontjából pedig tévedett a kir. törvényszék, midőn a valódiság bizonyításának helyt adott; a jelen esetre ugyanis a Blk. 263. §-ának sem 3., sem 5. pontja alkalmazást nem nyerhet; a 3. pont azért nem, mert annak értelme szerint az állított tény bizonyítása csak oly körülményre engedhető meg, mely a jelenlegi vádlottal szemben álló fél ellen irányzott eljárásban hozott ítélettel mondatott ki valónak, a főmagánvádló pedig a L. W. ellen folyt előző bűnügyben nem vádlott, hanem ott is főmagánvádló volt, de ennek a tárgyalása és az itélet hozása is sokkal később történt, mint a vádbeli közlemény megjelent ; az 5. pont pedig azért nem, mert a hivatásos újságíró a közérdeket nem szolgálja azzal s igy sem a közérdekre, sem a jogos magánérdekre nem hivatkozhatik, ha a sajtótörvény 14. §-ának esetét kivéve, egyedül a magánbecsületet érintő és sértő hireket szükség nélkül a sajtó utján terjeszt. Mindkét alsóbiróság semmiségre adott tehát okot — tekintet nélkül arra, hogy a valódiságnak helytelenül megengedett bizonyítása sikerült-e vagy nem, — midőn a büntethetőséget kizáró ok fenforgását megállapították. Minthogy pedig a kir. tábla valónak fogadta el azt, hogy a vádbeli sajtóközlemény szerzője a vádlott, s hogy ez a közlemény éppen L. W. és a főmagánvádló közt lefolyt eset alkalmából tétetett közzé s arra is vonatkozik; minthogy továbbá azon hírnek a terjesztése, hogy valakit tettleg inzultáltak, az illetőre nézve meggyalázást foglal magában, oly ténjek pedig, melyek a beszámithatóságot, vagy büntethetőséget kizáró ok megállnpitását engednék, valónak el nem fogadtattak, ennélfogva mindkét alsóbiróság ítéletének megsemmisítésével a rendelkező rész értelmében ítélni kellett. A vádban kiemelt rágalmazás vétsége azért nem volt megállapítható, mert a más által történt inzultálás és igy annak elhiresztelése is meggyalázó, de egymagában közmegvetés tárgyává nem tesz, és n bántalmazott ellen büntető eljárásnak sem lehet oka.