Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

214 Büntetőjogi Döntvénytár. Az anyagi semmiségi okok tekintetében a védő és a köz­védő jogi álláspontja téves. A kir. tábla ugyanis azt fogadia el valónak, hogy B. I. vád­lott a korcsma előtt összeverődött csoportból, egy sörös üveggel a kezében, a nem ugyan szolgálatban lévő, de oldalfegyverét viselő sértett csendőr felé közeledett és szidta a csendőröket, mire a sértett csendőr figyelmeztette őt, hogy hagyjon fel a szidalmazással, mert különben feljelenti, de mivel a vádlottak és még többen követték, a törvény nevében a csoportot szétosz­lásra és távozásra szólította fel, mire vagy tizen és ezek között a vádlottak is támadólag a sérteti felé mentek és T. M. egy kő­darabot hajított a sértett felé, aki ekkor kardot rántott és T.-re reávágott, miközben B. I. és R. L. vádlottak a sértettet kövek­kel megdobálták. Minthogy az egyenruháját viselő csendőr, habár nincs is szolgálatban vagy kiküldetésben, mint hatósági közeg, hivatásá­nak természeténél fogva, de szolgálati szabályzata rendelkezése szerint is köteles csend- és rendzavarás esetében, a felmerült szükséghez képest, a rend helyreálíilása végett önállólag is fel­lépni, avagy a rendőrségnek segédkezést nyújtani, amiből szük­ségképp következik, hogy az ily esetben szolgálati kötelességét teljesítő csendőr a törvény végrehajiásában jár el, minthogy vonatkoztatva ezt a vádbeli esetre, a sértett csendőr is szolgálati kötelességét teljesítette, midőn a rendet zavaró csoportot, mely­nek vádlottak is tagjai voltak, a szétoszlásra és távozásra hivta fel, minthogy vádlottak a sértettet ezek szerint hivatalos eljárásá­ban erőszakkal akadályozták és tettleg bántalmazták: ennélfogva a vádlottak terhére megállapított cselekmény kimeriti a hatóság elleni erőszak tényálladéki ismérveit. Végül a jogos védelem meg nem állapítása miatt használt panasz azért alaptalan, mert a valóknak elfogadott tények szerint vádlottak támadták meg és bántalmazták a sértettet. 124. Vádlottak abból a czélból, hogy a sértett nővel közösüljenek, ezt földre döntötték, lábait széjjelfeszi­tették, egyikük reáfeküdt és hímvesszőjét is kivette, mig a másik lábait fogta; mely erőszakoskodás közben sértettnek orrán és czombján H—16 nap alatt gyógyuló testi sérüléseket ejtettek. Erőszakos

Next

/
Thumbnails
Contents