Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 213 rendőrség valamennyi tisztviselője ellen irányulván, a sértettek kiléte, azoknak névszerinti megnevezése nélkül is, megjelöltnek tekintendő. A semmiségi panasz ezekhez képest alaptalan lévén, azt a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében el kellett utasítani. * -K = Ad í. Analóg Curia 8030/1911. BDtár VI. 30. — Ad II. Curia 7330/1910. E vétségnek főalkateleme éppen a jóhiszemű, de meggondolatlan vádolás. (BDtár V., 10.) 123. Az egyenruháját viselő csendőr, habár nincs is szolgálatban vagy kiküldetésben, mint hatósági közeg hivatásának természeténél fogva, de szolgálati szabályzata rendelkezése szerint is köteles csend és rendzavarás esetében, a felmerült szükséghez képest, a rend helyreállítása végett önállólag is fellépni, avagy a rendőrségnek segédkezést nyújtani; miért is az ily esetben szolgálati kötelességét teljesítő csendőr a törvény végrehajtásában jár el. {Btk. 165. §.) (Curia 1913 április 2. 2463/1913. sz. a. IV. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A kir. tábla Ítélete ellen semmiségi panasszal élnek: 1. a különvédő T. M. és B. I. vádlottak javára, T. M. csatlakozásával a BP. 384. §-ának 9. pontja, a 385. §. 1. a), és a c) pontja czimén, mert a bizonyítás kiegészítése tárgyában előterjesztett indítványának hely nem adatott és illetve, mert hatóság elleni erőszak fenn nem forog, mivel a csendőr nem volt hivatalos szolgálatban és mert a jogos védelem vádlottak javára meg nem állapíttatott; 2. a közvédő R. L. vádlott érdekében és ennek a vádlottnak csatlakozásával, a különvédő által bejelentett alapon és okokból. A panaszok, mint alaptalanok, a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében utasíttattak el. Mert az alaki semmiségi okot illetően a felajánlott uj bizonyíték a már megszerzetteknek megdöntésére nem alkalmas és azért attól eredmény nem várható.