Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 211 hez képest a kir. Curiát is kötelező ebből a tényállásból az tűnik ki, hogy Sz. Jánosné a felügyeletére bizott illemhelyeken anyagi haszon szerzése végett, nőszemélyeknek férfiakkal nemi közösülés czéljából való találkozására ismétellen helyet és alkalmat adott, nőszemélyeket erre az anyagi haszon megosztásának felajánlásával felszólított; ezenkívül pedig nőszemélyeket nagynéniéhez, R. Mihálynéhoz szállítóit pénzbeli jutalom fejében és tudva azt, hogy ezek ott férfiakkal való nemi közösülésre fognak felhasználtatni; viszont B. Mihályné evégett az előbb nevezett vádlottal összeköttetésben állott, ennek közvetítésével nőszemélyeket magához fogadott, azokat férfiakkal való nemi közösülésre felszólította, részben erőltette is és velük az ily módon szerzett pénzbeli jutalomban osztozott; ezekben a tettekben pedig a nemi közösülésre való szándékos megszerzés, illetőleg a megszerzésre való törekvés ismérve, mint azt a BN. 43. §-a megkívánja, de ezenfelül a cselekmények többszöri ismétlődésében s az anyagi haszon szerzésére irányuló tervszerű eljárásban a BN. 45. §-ának 4. pontjában említett üzletszerűség kelléke is feltalálható. Ezek után az, hogy az illető nőszemélyek a tisztesség követelményének megfeleltek-e, a BN. 45. §-ának első bekezdésében foglalt meghatározás értelmében, valamint a nők életkora is a bűncselekmény tényálladékára nézve közömbös és csakis mint súlyosító vagy enyhitő, s illetőleg a büntetési tételt módosító körülmény jöhet számba. Amennyiben pedig a jelen esetben a BN. 43. § ába ütköző cselekményről van szó, melynek tényálladéka nemcsak a megszerzéssel, hanem a megszerzésre való törekvéssel is létesül, nyilvánvaló, hogy az említett bűncselekmény előmozdítására irányzott minden cselekvés, mely a megszerzésre való törekvést teljesen magában foglalja, tettesi cselekménnyé minősül s ekként a bünsegédi minősítést, melyre Sz. Józsefné érdekében történt hivatkozás, kizárja. Ezek szerint a semmiségi panaszoknak a BP. 385. §-ának 1. a) és b) pontjára fektetett része is, ugy mint az alaki semmiségi okra hivatkozó rész, minden irányban alaptalan lévén, a panaszokat a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében el kellett ulasitani. 122. /. Az, hogy a vádlott a feljelentést a közokirathamisítással terhelhető rendőri tisztviselők megnevezése nélkül, ismeretlen tettes ellen tette, vádlottnak a Btk. 260. § a alapján való felelősségét