Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 195 mincz lépésnyi távolságot jelölt-e meg, vagy nyolcz métert, ahonnan I). M-t meglőtte, az ügy eldöntésére valamely lényeges befolyást nem gyakorolhatott, valamint az sem, hogy D. M.-né a leiartóztatolt fiával beszélheteM-e vagy sem, amely tekintetben különben is megfelelő magyarázatát adta a tanú a vallomásának. Ilyen körülmények között pedig nem mondható, hogy vallomásának megtételénél ingadozást tanúsított volna s hogy ez éppen valamely lényeges körülményre vonatkozott volna. Ami pedig azt a kifogást illeti, hogy ennek a tanúnak vallomása bizonyos irányban valótlannak bizonyult, volna: az előbbeni tanura vonatkozóan felhozottak itt is irányadók voltak. A Btk. 92. §-ának alkalmazására pedig egyik vádlottnál sem talált a kii*. Curia törvényes alapot, mert M. F. vádlottal szemben enyhítő körülmény egyáltalában fenn nem forog, sőt nagy súllyal esik terhére büntetett előélete s hogy a bűncselekményt nyereségvágyból követte el. D. T. vádlottal szembeu pedig rendkívüli súlyosító körülményt képez az, hogy édesapja megölésére bírta reá M. F.-t s hogy ő adott eszközt is a cselekmény végrehajtására ; e súlyosító körülmények mellett pedig az, hogy eddig még büntetve nem volt, különös méltánylást érdemlő enyhítő oknak nem tekinthető. Az alaptalannak talált semmiségi panaszok ezekhez képest a BP. 437. §-ának negyedik bekezdésének megfelelően elutasitandók voltak. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem észleltetett. ¥ ¥ = A kiszabolt halálbüntetést királyi kegyelem életfogytiglani fegyházra és tekintettel minden törvényes eshetőségre, mellékbüntetés gyanánt tiz évi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának ugyanily időtartamban való felfüggesztésére változtatta át. II3. I. A tettazonosság kérdésénél nem a cselekmény jogi minősítése, hanem a fizikai cselekmény tartalma az irányadó: sérti a «ne bis in idem» szabályát, hogy vádlottaknak ugyanazon fizikai cselekményét a vádló a kir. járásbíróságnál csak a Kbtk. U. §-a szerinti kihágás, majd mikor utóbbi helyütt az eljárás bizonyíték hiányával indokolt vádelejtés alapján elejtetett a törvényszéknél a Btk. 176. §-a sze13*