Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

478 Büntetőjogi Döntvénytár. érdekű vasút vonalára kitolatotl kocsikat ki nem világíttatta, vagy fedezésükről más módon nem gondoskodott s e szolgálati kötelességének megszegése által a vaspályán volt személyeket a megsérülés veszélyének nemcsak kitette, hanem okozója lett annak, hogy a helyiérdekű vasút anyagszállitó vonata a pályára kitolt kocsikkal összeütközvén, a vonat mozdonyvezetője és tütője életét vesztette: ezért vádiott a Btk. 438. §-a alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával egy hónapi fogházra Ítéltetik, büntetésének végrehajtása azonban a BN. 1. §-a alapján felfüggesztetik s mellékbüntetés alkalmazása a BN. 36. §-a alapján mellőztetik. Köteles vádlott a felmerült s esetleg még felmerülendő bűnügyi költségeket az államkincstárnak az 1890 : XLIH. tcz.-ben meghatározott módon megtéríteni, egyelőre azonban e költségek behajthatatlanoknak nyilváníttatnak indokok: A kir. tábla Ítélete ellen a kir. főügyész a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján élt semmisééi panaszszal s azt a koronaügyész fentarlotta. Az alsóbbfoku bíróságok a fentebbi tényeket valóknak fogadva el, vádlottat a Bik. 438. §-ában meghatározót! vétség vádja alól a BP. 326. §-ának 1. pontja alapján azért mentették fel, mert a fennálló szabályok és utasítások szerint vádlultnak nem állott kötelességében a kitolt kocsik kivilágítása, vagy más módon való fedezése s ezenfelül a kir. tábla még azért, mert vádlottól, mint kezdő alkalmazottól nem követelhető az előrelátásnak oly mértéke, hogy utasítás hiányában minden eshetőséget számbavéve intézkedjék Az alsóbbfoku bíróságok álláspontja téves, mert a vasúti alkalmazottaknak általában nem szolgálhat mentségére az a körülmény, hogy az a mulasztásuk, mellyel a vaspályán vagy annak közelében volt személyekel veszélynek tették ki, nem ütközik a részükre kiadott szabályzatokba vagy utasításokba, hanem csak a kellő gondosság és körültekintés hiányának tulajdonítható; mivel ;i vasúti alkalmazottaknak az állásukból kifolyó általános és elsőrendű kötelessége a kellő körültekintés abban az irányban, hogy a vaspályán és annak közelében levő személyek élete és testi épsége a vasúti forgalommal többé kevésbbé mindenkor vele járó veszélytől lehetőleg megóvassék. A valóknak elfogadott tények szerint azon a vágányon, melyre vádlott a kocsikat kitolatta s fedezés nélkül hagyta, az épülő helyiérdekű vaíut anyagszállitó vonata már közlekedett s a kiadott ideiglenes szolgálati szabályzat 7. §-a szerint a közlekedés kivételesen a nappali órákon tul, sötétben is megvolt engedve ; vádlott tehát a köteles körültekintésnek igen csekély mértékével is feltehette volna azt az eshetőséget, hogy a nappali