Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Tarlalommutaló. xvn Lap adjon ; a vádlott bebizonyította, hogy a pénzügyőri íővigyázó tőle tényleg kért ajándékot. A Curia a vádlottal elitélte, mert a vádlottnak nyilat­kozata a fővigyázót ugy tünteti fel, mintha bosszúból teljesített volna egy olyan cselekményt, amely egyébként divataiból volna foganatosí­tandó, de amelyre a jelen esetben szükség sem lett volna .„. » .... 352 228. Ha a vádlott igazolja, hogy állításának a czélja a közérdek volt, el kell rendelni a bizonyítást akkor is, ba a vád tárgyává tett állítás egyúttal a vádlottnak egyéni anyagi czéljait is előmozdította ~ _ 384 270. §. 60. A bírósági végrehajtó, minthogy a birói felelősségről szóló törvény hatálya az 1871. évi LI. tcz. 20. §-a szerint reá is kiterjed, bírósági hivatalnok, a vele szemben elkövetett rágalmazás miatt tehát, ameny­nyiben az hivatali kötelességeire vonatkozóan telt olyan állítással követ­tetett el, mely valódisága esetében ellene bűnvádi vagy fegyelmi bün­tetést vonna maga után, a bűnvádi eljárás a Blk. 270. §-ához képest csak hivatalból és az igazságügyminiszter felhatalmazása folytán indítható meg; s ebben az esetben az eljárásra az 1897 : XXXIV. tcz. 17. §-ának 3. pontja értelmében a kir. törvényszék hivatott. Sérti a törvényt, hogy a kir. járásbíróság elbírálta a bírósági végrehajtó mint főmagán­vádló által emelt azt a vádat, hogy róla a vádlott azt állította: «egyes árverelőkkel összejátszva, az árverés alá került ingókat más árverelők háta mögött ütötte le az előbbeniek javára.» (Határozat a jogegység érdekében).... _ _ _ . . _ . . 97 61. A sértett állami főgimnáziumi tanár sértő kifejezéseknek sajtóközle­ményben vele szemben történt használatáért tett feljelentést; a minő­sítés, a hatáskör s a vádnak ki által való képviselete szempontjából a tett minősége s nem pedig a cselekménynek a sértett által való el­nevezése vagy minősítése az irányadó és különösen közömbös, hogy a sértett az inkriminált kitételeket az ő tanári működését érintőnek vagy nem érintőnek tekinti-e. Ebben az ügyben, minthogy a Btk. 270. §. 2. pontjában említett tényállítás nem forog fenn, másrészt olyan körül­mény, mely a Btk. 264. §-ának alkalmazását vonná maga után, fel sem hozatott, az esküdtbíróság hivatott az eljárásra s a vád képvisele­tére elsősorban a sértett mint főmagánvádló van hivatva. (Határozat a jogegység érdekében) „ „ .... 99 208. II. Az állami gyermekmenhely helyi lelepfelügyelőnője e minőségénél fogva az állam gondozó tevékenységének, tehát hatósági teendőjének teljesítésére van kötelezve, minélfogva e minőségében öt közhivatal­noknak kell tekinteni „ .... „ .... .._ _ ... 355 271. §. 62. Vádlóit a kir. járásbíróságnak egyik birájáról felebbezési beadványában ezt irta: «a biró ellenem szövetkezett az ellenféllel, elárulta irányom­ban ellenséges érzelmét; elárulta az én ügyemben érdekeltségét; al­peresnek akarja a javát; maga beáll egész csendben alperesnek*. Ez a cselekmény nem a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágásnak, hanem a Btk. 258. §-a alá eső, a 271. §. szerint hivatalból "és az igazságügyminiszter felhatalmazása alapján üldözendő rágalmazás vétsé­gének a tényállladékát állapítja meg, melynek elsőfokú elbírálására az 1897: XXXIV. tcz. 17. §-ának 3. pontja értelmében a kir. törvényszék hivatott; hatóság elleni kihágás alkatelemei csak abban az esetben leltek volna felismerhetők, ha azok a kitételek nem volnának egyebek, Büntetőjogi Döntvénytár. VII. b

Next

/
Thumbnails
Contents