Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

XVIII Tartalommntató. mint az általános felfogás szerint sértő jelleggel biró kifejezések, melyek még a lealacsonyitásra vagy meggyalázásra sem alkalmasak. (Határozat a .jogegység érdekében) _ 105 277. §. 63. A kir. járásbíróság elrendelte a becsületsértés vétsége tárgyában hozott Ítéletnek hírlapban való közzétételét; a közzétételt eszközöltette is és a vádlottat felhívta a felmerült költségnek megfizetésére; majd ez a felhívás eredménytelen maradván, a bíróság a főmagánvádlót hívta fel végrehajtás terhe alatt arra, hogy a költséget fizesse le, hozzátéve: ((fennmaradván az a joga, hogy az összeg behajtását vádlott ellen végrehajtás utján szorgalmazza)). Ez a végzés sérli a törvényt. A Btk. 277. §-ának abból a rendelkezéséből ugyanis, mely szerint az Ítéletnek valamely lapban való közzététele csak a sértett fél kívánatára és az elitélt költségére rendelendő el, egyáltalában nem következik, hogy a költség előlegezésére a sértett, illetőleg a magánvádló képviselője kötelezhető. Iljen kötelezettséget sem a Btk.-nek idézett §-a, sem a bűnvádi perrendtartásnak a bűnügyi költségekről rendelkező XXVI. fejezete nem állapit meg. A BP. 331. §-ában szabályozott esettől ugyanis eltekintve, melyben a főtárgyalás gyorsírással való feljegyzésének elrendelése a költségeknek a fél részéről való előzetes letétbe helyezésétől tétetik függővé, a bűnvádi perrendtartás nem tartalmaz olyan rendelkezést, melynek alapján a félnek vagy képviselőjének a bünperben felmerülő költségek előlegezésére való kötelezettsége megállapítható volna. (Határozat a jogegység érdekében) _ „ _ ... „_. ... 107 XVIIl. FEJEZET. Az ember élete elleni büntettek és vétségek. 285. §. 147. Felmentés a magzatelhajtás vádja alul azon az alapon (BP. 385. §. 1. a) pont), hogy a beállott elvetélés és vádlottnak azon cselekménye között, hogy a terhes nőnek mintegy kétdeczililer anyalevélfőzetet adott be, az okozati összefüggést megállapíthatónak nem találta „_ _ . . 254 287. §. 126. Vádlott apának az a cselekménye, hogy hat éves törvényes fiát téli időben a lakásból kiűzte és a szomszéd községben lakó anyjához utasította, s midőn a gyermek itt befogadtatásra nem találván, visszatért, azt a lakásba be nem engedte, hanem újból elűzte, ugy hogy a gyermeket a zord időben való elpusztulástól csak az emberek könyörületessége mentette meg, a Btk. 287. §-ának második bekezdésében meghatározott bűntett .... „ ... _ .... — ~ 217 290. §. 93. Vádlott ama tettében, hogy lejtős országúton, ahol a jármüvekkel való " gyors közlekedés, sebes hajtás a balesetek megakadályozása végett általában, a gépkocsikkal pedig még azért is tiltva van, mivel ilyen uton a gépkocsinak biztos működése bizonytalan, meg nem engedett óránkénti 30 kilométer sebességgel haladt, a büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság felismerhető, ily lejtős uton a gépkocsit vezetőnek