Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

XVI Tartalommutató. becsukhatja, a vállalatnak ilyen sötét színben való oknélküli feltüntetése annak tulajdonosait üzleti jóhirnevében támadja meg és egyéni becsületét sérti, a vádlott a főmagánvádló üzletének hátrányos és gyanúsító jellemzésével becsületsértést követett el „ „ „ _ _ „ 327 263. §. 4.1. A Btk. 263. §-ának 3. pontja czimén az állított tény valódisága akkor bizonyítható be, ha az illető ténykörülmény a jelenlegi vádlottal szemben álló fél ellen irányzott eljárásban hozott ítélettel mondatott ki valónak; mikor az a vád tárgya, hogy X. újságíró megírta valakinek tettleges inzulláltatását, az újságíró sem hivatkozhatik arra, hogy ez — később hozott ítélettel — megtörténtnek mondatott ki, mert ez az ítélet is a jelenlegi főmagánvádló vádja alapján hozatott. — II. A hivatásos újságíró a közérdeket nem szolgálja azzal, ha a sajtótörvény 14. §-ának esetét kivéve, egyedül a magánbecsületet érintő és sértő híreket szükség nélkül a sajtó utján terjeszt; ily eselben a Btk. 263. §-ának 5. pontja czimén sincs helye a valódiság bebizonyításának .... 6 86. Az alsóbiróság által valókul elfogadott tényekből a Curia állapítja meg, alappal használta-e a vádlott a sértettel szemben a meggyalázó kifejezéseket. Felmentés szemben az alsóbiróság bűnösséget kimondó ítéletével szemben, mikor a Curia ugy találta, hogy sértettnek többrendbeli magatartása és eljárása alappal volt jellemezhető az inkriminált kifejezésekkel 151 145. Ha a vádolt közhivatalnokról ennek hivatali kötelességeire vonatkozóan olyan tényeket állit, amelyek valódiságuk esetén a fegyelmi eljárás megindítására okul szolgálhattak volna s tényállításait egyszersmind meggyalázó kifejezésekkel kiséri s a kir. ügyész, mert e tények valódiságának bizonyítása nézete szerint sikerült, a rágalmazásra alapított vádját elejti, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig nem támadja meg perorvoslattal: a tényállításokkal összefüggő meggyalázó kifejezések használata miatt a sértett mint magánvádló nem léphet fel . . .... 251 185. II. Ha a vádlott kifejezéseinek valódiságát bizonyítani nem kívánta, a Btk. 263. §-ának végbekezdésében foglalt büntethetőséget kizáró ok fenn sem foroghat ... _. .„. „ ._. 314 192. Egymagában az a tény, hogy valamely üzlettulajdonos üzleti alkalmazottként már büntetett előéletű egyént foglalkoztat, valódisága esetén sem teheti ki közmegvetésnek az üzlettulajdonost, még abban az esetben sem, ha tudomása van arról, hogy alkalmazottja már büntetve volt, mert a büntetés czélja nem pusztán a megtorlás, hanem a megjavítás is lévén, a büntetést elszenvedett egyének a megjavulás reményében tisztességes munkára nemcsak hogy alkalmazhatók, hanem a társadalomnak kötelessége is, hogy az ilyen egyéneknek foglalkozást és megélhetést biztosítson s azáltal őket az ismételt bűnbeeséstől visszatartsa. Aki tehát ilyen egyént felfogad és alkalmaz, közmegvetés tárgya nem lehet. Minthogy azonban a vádlott ennek a körülménynek czélzatos kiszínezésével általában ugy tüntette fel a főmagánvádlók vállalatát, mint amelyhez a közönségnek bizalma nem lehet, sőt azoknak az érdekeit is veszélyezteti s aminek az eredménye az, hogy a rendőrség az üzletet becsukhatja, a vállalatnak ilyen sötét színben való oknélküli feltüntetése annak tulajdonosait üzleti jóhirnevében támadja meg és egyéni becsületét sérti, a vádlott a főmagánvádló üzletének hátrányos és gyanúsító jellemzésével becsületsértést követett el „ „ .... .... ._. 327 205. A vádlott azt állitoltó, hogy a pénzügyőri fővigyázó csak azért vett fel tényleirást, mert vádlott nem teljesítette a fővigyázónak egy korábbi alkalommal előterjesztett azt a kérését, hogy a vádlott neki ajándékot