Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

138 Büntetőjogi Döntvénytár. M. N. N. vádlott, mint tettes ellen a csalás kísérletének büntette, még pedig ily öt rendbeli bűntett forog fenn, mert a sértettnek öt személy ellen fennálló követelésének kijátszása czéloztatott is, mert M. N. N. a cselekményt minden esetben jogtalan vagyoni haszon szerzése czéíjából követte el, illetve egy esetben ezt a hasznot el is érte. Mind az öt cselekmény bűntett, mert azokat vádlott, mint magánhivatalnok, hivatala körében követte el, mert négy bűncselekmény által egyenkint a 100 K-át meghaladó kárnak okozása czéloztatott. A tettesnek egyik cselekményében F. H. vádlott mint felbujtó vett részt. A megállapított tényekből F. H. vádlott felbujtói részességére kellett következtetni, mert a befejezett bűntettből a túlnyomó vagyoni előny vádlottra hárult volna, s a bűntett véghezvitelének megkezdését a tettes viszonyaihoz mérten, jelentékeny jutalom adásával, tehát oly módon eszközölte ki, hogy annak a tettes akaratára elhatározó befolyást kellett tulajdonítani. F. H. vádlott cselekménye tehát bűncselekmény s az a Btk. 69. §-ának 1. pontja értelmében az egyrendbeli csalás kísérletében való felbujtói bünrészesség tényálladékát megállapítja. A bejelentett anyagi semmiségi panaszok közül tehát alaptalanok : A F. H. vádlott és védője részéről a BP. 385. §-ának i. a) pontja alapján; M. N. N. vádlott és védője részéről a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján használt semmiségi panasz. De alaptalan az utóbbiak részéről a BP. 385. §-ának 1. c) pontja alapján használt semmiségi panasz is, mert nem inditványi bűncselekmény forog fenn és a sérteti panaszának visszavonása a bűnvádi eljárásra ki nem hat. Ezek a panaszok tehát a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében el voltak utasitandók. Tárgytalanná vált a kir. főügyésznek a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt használt semmiségi panasza, mert a kir. Curia M. N. N. vádlott cselekményeit eltérően minősítvén, büntetését is kiszabta. Ellenben figyelembe kellett venni a kir. főügyésznek F. H. terhére és F. H.-nak és védőjének a minősités miatt használt semmiségi panaszát és ugyancsak a BP. 385. §-ának 1. b) pontját M. N. N vádlottra nézve hivatalból kellett tekintetbe venni, mert a megállapítottaknál enyhébb, azaz be nem végzett bűncselekmények forognak fenn. M. N. N., F. H. részvételével megkisérlett bűncselekménye ugy a lettesre, mint a részesre nézve a Btk. 380. és 381. §-ának