Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 139 2. pontja szerint minősül, mert a lettesnek magánhivatalnoki minősége oly tárgyi körülménye a bűncselekménynek, mely a felbujtó részesre is kihat. A büntetés kiszabásánál mint súlyosító körülmények mérlegelteltek M. N. N. vádlottra nézve, hogy a czélbavett károsítás nagyobb összegre vonatkozott, hogy folytatólagos cselekvésével a bűncselekményeket belejezésükhöz közel hozta s végül, hogy azoknak többszörös halmazata forog fenn, F. H. vádlottra mint súlyosító, hogy a czélbavett károsítás a minősítéshez kivánt értékhatárt jelentékenyen meghaladta. Ezekkel szemben tehát az alsófoku bírósági ítéletekben felsorolt nem nagyszámban előforduló enyhítők csak tulnyomóak, de nem annyira nyomatékosak, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazására alapul szolgáihalnának. Alkalmaztatott tehát vádlottak javára a Btk. 91. §-a és bűnösségük fokához mérten a Bik. 66. és 72. §-ai alapján M. N. N. vádlott főösszbüntetése börtönben, F. H. főbüntetése fogházban szabatott ki, s az alapon az utóbbinak cselekménye vétségnek minősittetett. A hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztéséből álló mellékbüntetés mellőzésének oka F. H. vádlottra nézve sem forogván fenn, a mellékbüntetések mind a két vádion ellen törvény alapján kiszabandók voltak. * * = II. Ugyanígy: C. 1286/1912. BDtár VI., 74. 79. Az orgazdaság egy már megelőzőleg befejezett bűncselekményt tételez fel, s az orgazda büntetendő cselekménye s illetve annak elkövetése csak a megelőző bűncselekmény teljes bevégzése után veheti kezdetét. Az orgazdaságnak a bünsegédi bűnrészességgel gyakran elmosódó határát éppen a tett elkövetésére vonatkozó előzetes egyetértés képezi. Nem orgazda az, hanem bűnsegéd a lopásban, aki a tolvajokkal egy bizonyos meghatározott lopásból eredő dolog megvásárolására beszélt össze, minthogy e lopás