Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 103 bűnösnek nyilvánította és ezért a Btk. 92. §-ának alkalmazásával, behajlhallanság esetén tiz-tiz napi fogházra átváltoztatandó kétszázkétszáz (200- 200) korona pénzbüntetésre mint fő-, valamint három-három (3—3) napi fogházra átváltoztatandó hatvan-hatvan K pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre Ítélte el. Az esküdtbíróság azzal, hogy 1911. évi szeptember hó 28-án 46952. sz. a. hozott végzésében a vádbeli becsületsértést, a Btk. 270. §-ának 2. pontja értelmében hivatalból üldözendőnek nyilvánította és ebből kifolyóan, valamint azért, mert a kir. ügyész a vád képviseletét nem vette át, a bűnvádi eljárást törvényes vád hiánya indokából megszüntette ; úgyszintén a kir. ítélőtábla azzal, hogy a bűnvádi eljárásnak a jelzett indokból történt megszüntetését helyeselve, a sértettnek az idézett végzés ellen közbevetett felfolyamodását elutasította, a törvényt megsértették. A hatáskör kérdésének nemkülönben annak elbírálásánál, hogy a feljelentett tett hivatalból, vagy csak a sértett fél indítványára üldözendő bűncselekményt képez-e? elsősorban a tett minősége az irányadó. Ennek meghatározásánál az előadott, vagy a kideritett adatokkal megállapított tényállás és a bűncselekménynek a büntető törvénykönyvben felsorolt alkatelemei veendők figyelembe; de a cselekménynek a fél által miként történt elnevezése és a Btk. valamely szakaszának esetleg téves felhívása arra a meghatározásra befolyást nem gyakorolhatnak. Ebből a szempontból nem helyeselhető az az eljárás, mely szerint az alsófoku bíróságok a vád tárgyává telt bűncselekmény minősítésénél és a hatáskör kérdésének eldöntésénél súlyt helyeztek arra, hogy a sértett fél, míg egyrészt a feljelentésben és a vádiratban a kérdéses sajtóközleményekben vele szemben használt kitételeket, személyét és tanári működését sértőknek mondja és a feljelentett, a feljelentés szerint a Btk. 270. §-ának 2. pontja alá is vonandó becsületsértésnek a Btk. 261. és 262. §-ai alapján leendő megbüntetését kívánja, addig másrészt az esküdtbíróság végzése ellen használt telfolyamodásában kijelenti, hogy az emiitett sértések az ő tanári működését egyáltalában nem érintik; a Btk. 270. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezésnek a jelen esetben való alkalmazhatóságát pedig kizártnak vitatja. W. Géza karánsebesi állami főgimnáziumi tanár a vádlottnak a fent részletesen felsorolt sértő kifejezéseknek az említett sajtóközleményekben vele szemben történt használatáért leendő megbüntetését kérte. Ezek a kifejezések meggyalázó jellegűek ugyan, s minthogy sértettnek közhivatalnoki működése el nem vitatható közhivatalnok ellen használt?ttak ; ámde tényállítást azok egyike sem foglal magá-