Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 73 lott akaratától független körülmény szerepel, továbbá hogy az első külön kérdésbe az ölési szándéknak erős felindulásban való keletkezése is felvétetett, végül hogy a főtárgyalás adataiból és a vád valamint a védelem előterjesztéséből a vádlott terhére megállapított bűncselekménynek jogi minősítése kivehető: nem kétséges, hogy vádlottnak az esküdtek által megállapított cselekménye a vád tárgyát képező cselekménynek, azaz a szándékos emberölés büntette kísérletének a törvényben megállapított alkatelemeit meríti ki. (Ouria 1912 decz. 23. 8801/912. sz. a. II. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: Az esküdtbíróság Ítélete ellen vádlott védője azért, mert a minősítés kérdésében a bíróság a törvényt tévesen alkalmazta, a BP. 385. §-ának 1. b) ponlja alapján jelentett be semmiségi panaszt és ezenfelül fentartotia a főtárgyalás folvamán M. Gy. tanú megesketésének elrendelése miatt a BP. 384. §-ának 9. pontjára hivatkozással használt perorvoslatot is. Azonban mindkét semmiségi panasz alaptalan. Ugyanis minthogy a vizsgálóbíró által foganatosított helyszíni szemléről felvett és a főtárgyaláson felolvasott jegyzőkönyvnek adatai igazolták sértettnek azt az előadását, hogy ő a házánál megjelenő és reá támadó vádlott és M. Gy. megijesztése czéljából nem ezeknek irányában, hanem a földbe lőtt: M. Gy.nek az a vallomása, hogy sértett czélozva reá lőtt, nemcsak sértettnek és a vele összhangzóan valló több tanúnak vallomásával, hanem a vizsgálat folyamán megállapított kétségtelen tárgyi adattal is ellentétben van és vallomása ennélfogva a kérdéses körülmény tekintetében valótlannak bizonyult és nem mutatható ki, hogy csak tévedésből tett valótlan vallomást. Ennélfogva megesketése a BP. 221. §-ának 6. pontja alapján helyesen mellőztetett. Ami pedig a bűncselekmény minősítése miatt bejelentelt semmiségi panaszt illeti: a kir. Curia ugyan azt találja, hogy a főkérdésbe az ölési szándék, mint a Btk. 279. §-ában meghatározott bűntett kísérletének egyik alkotóeleme fel nem vétetett: mindazonáltal tekintettel arra, hogy magában a főkérdésben a halál be nem következése mint a vádlott akaratától független körülmény szerepel és hogy az első külön kérdésbe az ölési szán-