Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

TIU Tartalommutató. 71. Minthogy a súlyos testi sértést a vádlott azzal a fajtalanságot tartalmazó cselekményével okozta, mely szerint ujját a sértettnek nemi részébe nyomkodta, ekként a vádlottnak ez a cselekménye magával a szemérem elleni erőszakot megállapító fajtalansági cselekménynyel teljesen azonos és azonkívül semmi más önállóan ható külön ok nincs, mely a vádlott tudtával és külön, habár csak eventuális akaratával a testi sértés okozásához részben vagy egészben hozzájárult volna: a szemérem elleni erőszak mellett anyagi halmazatban súlyos testi sértés meg nem állapitható 120 115.11. Anyagi halmazat, mikor a vádlott a közösülés alkalmával a sértett leányt luetikus betegséggel meg is fertőztette, aminek következtében az 20 napnál tovább tartott betegségbe esett 201 124. Vádlottak abból a czélból, hogy a sértett nővel közösüljenek, ezt földre döntötték, lábait széjjelfeszitették, egyikük reáfeküdt és hímvesszőjét is kivette, mig a másik lábait fogta; mely erőszakoskodás közben sértettnek orrán és czombján 14—16 nap alatt gyógyuló testi sérüléseket ejtettek. Erőszakos nemi közösülés kísérletének s testi sértésnek anyagi halmazata állapíttatott meg „ „. „ 214 166. Vádlott benziut szivattyúzva, gyufát gyújtott; ettől a benzin meggyúlt s az egyik sértett nyolcz napot meghaladó égési sérülést szenvedett, a másik sértettnek pedig háza égett le. Tüzvészokozás és gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségeinek anyagi halmazata állapíttatott meg.„ .„. ._. „ 281 173. A Btk. 330. §-ának az a záradéka, ((amennyiben súlyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forogna fenn», csak ugy értelmezhető, hogy e szakasz büntető határozata csak az esetben nem vehető alkalmazásba, ha maga a magánlaksértés más súlyosabb büntető rendelkezés alá esik, más cselekménynyé válik, illetve abba beleolvad, ami ugy történhetik, ha a más lakásába való jogtalan behatolás valamely más bűncselekménynek alkotóeleme; a szándékos emberölés bűntettének a magánlaksértés nem képezvén alkotóelemét, a két bűntett külön is megállapítható „ „ _ „ _ . . .. „_ .... .... _ 293 193. A vádlott nyolczvanhárom esetben folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntettéért jogerősen elitéltetett; utólag még nyolcz sikkasztási eset derült ki. Az alsóbiróság e cselekményekért a külön felelősséget megállapította. A Curia a vádlottat az utóbb kiderült esetek czimén emelt vád alól felmentette ; ugyanis folytatólagos bűncselekmény megállapítása esetében az egyes cselekmények között az akaratelhatározás s a czél egysége, valamint a jogsérelem azonossága következtében oly összefüggés és kapcsolat létesül, mely mellett a cselekmények számának vagy sorozatának jelentősége elenyészik, s minthogy továbbá a cselekmények folytatólagossága által létesült egységet az a körülmény sem zárja ki, hogy a tettesnek ugyanazon időszakban elkövetett, de csak utóbb kiderített hasonnemü cselekményei később kerülnek birói elbírálás alá: az egységes bűncselekmény részekre nem osztható, a tettes pedig az egységes cselekmény egyes részeiért külön-külön felelősségre nem vonható „ ._ .~. .... .... „ _ .... ~~ 329 207. Aki a hatóság közegét hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza s ezzel annak nyolcz napnál rövidebb ideig tarló sérülést okoz, hatóság ellen való erőszak bűntettének és könnyű testi sértés vétségének anyagi halmazatában bűnös — _ — .... ~ .... 354 227. A rágalmazó tényállítással egyidejűleg használt meggyalázó kifejezés miatt a becsületsértés mint különálló bűncselekmény csak akkor nem állapítható meg, ha a meggyalázó kifejezés használata a valóknak bizonyult tényekkel, az ezekből vont okszerű következtetéssel és a tények jellemzésével indokoltnak mutatkozik.™ ~ — .... 383