Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

66 Büntetőjogi Döntvénytár. létnek az uzsoráról rendelkező részében körülirt cselekményeiért hétrendbeli uzsora vétségében mondták ki bűnösnek, a BP. 385. §-ának b) 1. pontjában megjelölt semmiségi okból, s mindezekkel kaDcsolatban a kir. tábla Ítéletének a nevezett vádlottra kiszabott fogház- és pénzbüntetésről rendelkező része megsemmisíttetik és W. A. vádlott az elsőbiróság ítéletének az uzsoráról rendelkező részében ellene megállapított cselekményeiért, annak a kiemelésével, hogy a K. A.-nak adott kölcsönt váltó vételével és bírói egyezséggel, az özv. P. K.-nénak adott uzsorás kölcsönt pedig váltó vételével palástolta, bűnösnek mondatik ki kétrendbeli az 1883: XXV. tcz. 1. és 2. §-aiban meghatározott palástolt uzsora vétségében s ezekkel eszmei halmazatban ugyancsak az 1883: XXV. tcz, felhívott szakaszaiba ütköző egyrendbeli üzletszerűen folytatott uzsora vétségében és ezért a Btk. 96., 97. és 102. §-ai s az 1883: XXV. tcz. 2. §-a alapján az ítélet foganatbavételétől számítandó hat hónapi fogházra, meljből azonban a Btk. 94. §-a értelmében a kir. tábla Ítéletében megjelölt előzetes letartóztatása és vizsgálati fogsága által 63 nap kitöltöttnek vétetik és kétrendbeli vétség után az alsóbbfoku ítéletekben egybehangzólag megjelölt módozatok és feltételek szerint fizetendő, behajthatatlanság esetén 20 K-ként egynapi fogházra átváltoztatandó 400 és 400 vagyis összesen 800 K pénzbüntetésre ítéltetik; egyebekben a semmiségi panaszoknak a BP. 385. §-ának 1. a) és b) pontjára alapított része elutasittatik, a BP. 385. §-ának 3. pontjára alapított panasz érdemi felülvizsgálása pedig mellőztetik. Indokok : A kir. tábla Ítélete ellen semmiségi panaszszal élt W. A. vádlott érdekében és csatlakozásával védője, a BP. 385. §-ának 1. a) b) és 3. pontja alapján, közelebbi magyarázat nélkül, de a védekezésből nyilván kivehető azon az alapon, hogy cselekményében az uzsora vétségének alkotóelemei együtt nincsenek és a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt. A kir. tábla a vádlott bűnösségét a B. K. sérelmére elkövetett uzsora miatt is megállapította, azzai az általánosságban tett kijelentéssel, hogy W. A. a most nevezett sértettnek is ugyanoly feltételek mellett nyújtott hitelt mint a többieknek, s hogy a a sértett nyári szabadságának kihasználása egészségére fontos levén, a szorultság felhasználása már ebből következik. Minthogy azonban a kir. törvényszék B. K. esetére nézve valónak fogadta el azt, hogy ez a vádlottól 250 K fizetésre vonatkozó engedmény átadása mellett 210 koronás kölcsönt vett fel, s erre 187 koronát törlesztvén, ezt a vádlottal egyetértőleg a tőkére fizetettnek tekintette s a kölcsönt nyaralásra vette föl; a kir. tábla ítéletéből pedig azt kell következtetni, hogy ezt a