Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Tarlalommutaló. v" Lap 181.11. Nyomatékos enyhítő körülmény, hogy vádlott a sértett kárát majdnem tejjes összegében, önként, még a feljelentés megtétele előtt megtérítette „ 307 92. §. 149. [II. Bár a Btk. 463. §-a szerint minősülő bűntettre a büntetés a Btk. 92. svának alkalmazásával három évi fegyházban szabatott ki, mindazonáltal az elévülési idő a törvényben meghatározott büntetési tétel (öt évtől tíz évig terjedhető fegyházbüntetés), nem pedig az ítéletben kiszabott büntetés tartama szerint számítandó „ .... .... 257 158. Börtönnel büntetendő lopás büntette esetén a Btk. 92. §-a alkalmaztatván, a kiszabott fogházbüntetés tartamának hat hónapon alul kell 94. §. 149.1. A vádlott előzetes letartóztatásának és vizsgálati fogságának tartamából a kiszabolt szabadságvesztésbüntetésb? mi sem számíttatott be, mert a vádlott a vádbeli cselekmény elkövetése után megszökött s igy előzetes letartóztatásának és vizsgálati fogságának elrendelését önmaga VIII. FEJEZET. A bűnhalmazat. 95. §. 44. II. A bíróság hét uzsora esetet állapított meg; megállapította azt is, hogy a vádlott a tetteket üzletszerűen követte el; emellett két esetre megállapította a palástoltság okából való minősített jelleget. Szemben a kir. tábla ítéletével, mely a vádlottat hét vétségben mondotta bűnösnek, a Curia egy kollektív deliktumot állapitolt meg, de kimondotta, hogy ezzel az összcselekménynek két kiemelt alkatrésze eszmei halmazatban áll _„ .„ ._ ._. _ 65 211.1. Mikor azt a kérdést kell eldönteni, hogy a Btk. két bűncselekmény közül melyiket bünteti súlyosabban, csakis a lörvényben megállapított büntetési tétel vehető figyelembe. . .... .._ .... „. .„ .... 358 96. §. 2.1. Anyagi halmazat megállapítása, mikor vádlott a sértettel nemileg közösült s ennek folytán őt ragályos nemi bajjal megfertőzvén, 20 napon tul gyógyuló sérülést okozott _. .... „ .... 2 70. Vádlott a cselekmény elkövetése idején fertőző nemi betegségben szenvedett és ezt tudta is; ebből következik, hogy a nemi fertőztetés lehetőségét a cselekmény elkövetésekor számba kellett venni mint nagyon is nyilvánvaló eshetőséget, de ez őt a cselekménytől vissza nem tartotta, ezzel nem törődött, tehát akaratába (dolus eventualis) ezt az eshetőséget is belefoglalta. Tekintve, hogy az ily módon történt megfertőzés sem az erőszaknak, sem a nemi közösülésnek tényálladékához nem tartozik, s attól egészen külön áll, a sértettnek ily módon okozott egészségháboritása az erőszakos nemi közösüléssel nem eszmei, hanem anyagi halmazatban álló súlyos testi sértés bűntettének a tényálladékát teljesen kimeríti. A kir. főügyész csakis az eszmei halmazat megállapításának elmulasztása miatt használt semmiségi panaszt .... 119