Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

Büntetőjogi Döntvénytár. 57 indokok: Az esküdtbíróság ítélete ellen védő a főtárgyaláson érvényesített alaki semmiségi okokat fenntartva a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján a líik. 92. §-ának nem alkalmazása miatt, vádlott pedig azért, mert a büntetést sokalja, semmiségi panaszt jelentett be. A főtárgyalás folyamán védő a Blk. 307. § ának második bekezdésére nézve is kérdést kért feltenni, mert nézete szerint az elhalt szóbeli szidalmazás és súlyos fenyegetés által bántalmazta a vádlottat, ennek megtagadása miatt pedig a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján érvényesített semmiségi panaszt. Helyesen a BP. 427. §-ának 4. pontja alapján érvényesítettnek tekintendő ez a panasz alapos. Ugyanis arra való tekintettel, hogy a Blk. 307. §-ának második bekezdésében feltételezett súlyos bántalmazást megfelelő körülmények között szóbeli sértések is megállapíthatják, továbbá hogy abban az esetben a főtárgyaláson merült fel adat arra nézve, hogy a vádbeli cselekményt megelőzően vádlottat a férje szóval bántalmazta, abban a kérdésben pedig, vájjon ezen adatokra tekintettel vádlott javára a Btk. 307. §-ának második bekezdésében meghatározott körülmények fenforognak-e, a BP. 359. §-a szerint, az esküdtek vannak hivatva határozni; az esküdtbíróság azzal, hogy a védő által a Btk. 307. §-ának második bekezdésére vonatkozóan indítványozott külön kérdés feltételét a BP. 359. §-ának parancsoló rendelkezése ellenére megtagadta, a BP. 427. §-ának 4. pontjában meghatározott és kétségtelenül a vádlott érdekeinek sérelmével járt semmiségi okot követett el. Ezeknél íogva a fenforgó alaki semmiségi okból a BP. 437. § ának második bekezdése értelmében az esküdtbíróság ítéletét az alapul szolgált főtárgyalással együtt megsemmisíteni, és az esküdtbiróságot uj eljárásra utasítani kellett. Ezen intézkedés folytán a semmiségi panaszok egyéb része tárgytalanná vált. = V. ö. Curia 7I78./1912 {BDtár VI. 238.). 38. A közhivatalnoknak tekintendő államvasuti hivatalnok által hivatala körében kiállított árufeladóvevény: közokirat. (Ouria 1912 deczember 4. 8257. sz. a.)