Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 7. kötet (Budapest, 1914)

I drlalommutató. T LÁp 74 I 78. II. A tetteseknek magánhivatalnoki minősége oly tárgyi körülménye a bűncselekménynek, mely a felbujtó részesre is kihat _ 13i "214. A visszaesés! minősítés (lük. :i:',H. §.) alapjául szolgáló körülmény a részesnél tekintetbe Bem vehető 361 VI. FEJEZET. A szándék és a gondatlanság. 75. §. 72.1. Vádlott a sértettre az irányában elkövetett durva tréfa miatt íelmérgelődve, azt nyalábon kapta és teljes erővel dobta az ajtó előtt levő kőlapra s a sértett ily módon szenvedte a halálos kimeneten sérülést. Miután egy átnyalábolt embernek teljes erővel való kidobása magában foglalja a bántalmazásra irányuló szándékot, s mivel közlapasztalat szerint a vádlottnak tudnia kellett, hogy a kidobott egyén földrezuhanása következtében testi sértést fog szenvedni, s miután i vádlott cselekménye és a bekövetkezett eredmény között az okozati összefüggés meg van állapítva : a bűnösség megállapítása (Btk. 306. §.) helyes 122 80. Felmentés a jogtalanság tudatának hiánya okából, mikor vádlottat egy biztosítási ügynök, azon ürügy alatt bírta reá a bemondott neveknek a biztosítási ajánlatokra és váltókra való aláírására, hogy az egész aláírás csak formaság, mivel az illető egyének eredeti névaláírásukat már leadták, ezeket ő a gazdák biztosító szövetkezetének már beküldölte s hogy azok az aláírások már csak magánhasználatára szolgálnak; s nem merül fel adat arra, hogy a vádlott az ügynöknek czélzalát ismerte volna ... _ „ ... ._. .... ._ 142 190. A munkavezető köteles az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének biztosítására ügyelni, a gépek hajtószijának alkalmazását, felrakását, leszedését különös gonddal kezelni; midőn a vádlott e veszélyes munkát egy 14 éven aluli kellő megfigyelési képességgel s komolysággal alig rendelkező fiatal gyermekre bízta s őt a munkánál segítség és felügyelet nélkül hagyta, nemcsak megszegte a törvényben foglalt kötelező utasítást, de vétett a közönséges és általános gondosság ellen, mert a jogsértő eredmény bekövetkezésének lehetőségét figyelmen kívül hagyta, mely cselekvésében, illetőleg mulasztásában a büntetendő gondatlanság felismerhető. Közömbös az, hogy a vádlott kitanította a sértettet a munka miként való végzésére és hogy sértett ezt a munkát a szerencsétlenség előtt huzamosabb ideig kifogástalanul végezte is .... 323 199. Felmentés gondatlanságból okozott emberölés vétségének vádja alól 344 210.1. A Btk. 401. §-ába ütköző s a 403. §-ának 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás vádja esetén nem hivatkozhatik a jogsértő szándék hiányára az a vádlott, aki a váltóra a felesége nevét ennek tudta és beleegyezése nélkül, sőt tilalma ellenére reá irta _. 357 225.1. Az alsóbiróság állal megállapított tényekből a Ür. Curia dönti el, hogy a vádlott a lőfegyver használatával szándékosan vagy gondatlanságból sérelmezte-e meg a sértettet _ .... 378 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 79. §. 10. Az alsóbiróság által valókul elfogadott tényekből vont következtetéssel a Curia állapítja meg, vájjon a vádlott a testi épségét közvetlenül vészé-