Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

36 Büntetőjogi Döntvénytár. Magánvádló felebbezésére az aradi kir. törvényszék 1910. évi november hó 14-én 15,028. sz. alatt hozott jogerős másod­fokú ítéletével azzal a részben való változtatással hagyta helyben a kir. járásbíróság ítéletét, hogy vádlottat a BP. 326. §-ának \. pontja alapján mentette íel a vád alól, azzal indokolván ezt a változtatást, hogy ^közhivatalnokok a hivatali hatáskörben és teendőik közben használt becsületsértő kifejezésekért csak fegyelmi uton vonhatók felelősségre* ; a vádbeli cselekmény tehát a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés tényálladékát nem állapítja meg. Ezzel a kijelentéssel, valamint az arra fektetett felmentéssel a kir. törvényszék a törvényt megsértette. Az a körülmény, hogy a közhivatalnok valamely a büntető­törvény súlya alá eső cselekményt hivatalos eljárása közben kö­vet el, nem mentesiti őt a büntetőjogi felelősség alól, amelyet ellenkező törvényes rendelkezés hiányában nem szüntet meg az a körülmény sem, hogy ama cselekménye miatt fegyelmi uton is felelősségre vonható. Azok a hatalmi jogosítványok, melyekkel mint megtorló fe­gyelmi eszközökkel bizonyos az államéleten belől létező körök telruházvák, csak arra szolgálnak, hogy a velők függési viszony­ban álló tagjaiknak a köz ethikai követelményeinek megfelelő és annak rendeltetésével összhangban álló maguktartására a körön belől kényszereszközök alkalmazásával is hassanak, melyek mit sem változtatnak azoknak az általános büntetőszabályoknak egye­temes érvényén, melyek az egész társadalom általános jogrend­jének biztosítása czéljából lettek meghozva'és ezen természetük­nél fogva az állam büntető hatalmának alárendelt minden egyénre, tekintet nélkül egyéb függési viszonyaik jogkövetkezményeire egy­aránt hatályosak. Sem a czél, sem az eszközök e két irányban, úgymint: a társadalom közbékéje és egyes körök belső fegyelme nem fedik egymást, bár a megtorlás mérlegelésénél a két jog­rend kölcsönös egymásra hatása kizártnak nem tekinthető. Az a körülmény tehát, hogy vádlott a becsületsértő kifejezé­seket hivatali hatáskörben és teendői közben használta, a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés tényálladékának megállapítását nem zárja ki. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak fel­ismerni és a törvénysértést megállapítani kellett, Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bir hatálylyal, a BP. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul

Next

/
Thumbnails
Contents