Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)
28 Büntetőjogi Döntvénytár. K. P.-ra nézve az általa felsorolt adatok alapján helyesen állapította meg, hogy a büntethetőséghez megkívántató értelmi és erkölcsi fejlettséggel bir, de viszont mivel azok a körülmények, hogy a vádlott fiatal kora daczára vadászfegyvert tarthatott, ahhoz lőszereket szerezhetett, többek társaságában éjjel szigorúan őrzött főúri vadászterületekre orvvadászatra mehetett, nyilván megczáfolják anyjának és a közgyámnak azt az állítását, hogy ő, aki a környezettanulmányból kitetszöleg szeszesitalokat is rendszeresen fogyaszt, jó magaviseletű volna és eddigi környezetében, amikor apja már nem él, többi családtagjai pedig többnyire a mezőn gazdálkodással el vannak foglalva, romlásnak kitéve ne lenne, sőt mivel a fent emiitett körülmények és a súlyos bűncselekmény elkövetése nyilván arra engednek következtetni, hogy már züllésnek indult: a tábla éppen az ő jövője érdekében a próbára bocsátást nem találta elégséges és megfelelő intézkedésnek, hanem javitó nevelését rendelte el. Egyéb intézkedéseiben az elsőbiróság ítéletét indokai alapján hagyta helyben. (1911. évi február hó 20 án, 321. sz.) A kir. Curia: A kir. Ítélőtábla ítéletének K. P. vádlottra vonatkozó részét a BP. 385. $-ának 2. pontja alapján megsemmisíti és nevezett vádlottat a BN. 17. Jvának 2. pontja alapján próbára bocsátja, mihez képest a kir. törvényszéket utasítja, hogy a BN. 22. §-a értelmében szükséges intézkedéseket tegye meg. Egyebekben ugy a N. J. vádlott által bejelentett semmiségi panasz, mint a N. J. védője által a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelentelt semmiségi panasznak az a része, mely a ténymegállapítás ellen irány ul, visszautasittatik, a többi semmiségi panasz pedig elutasitlatik. Indokok: K. P. és a közvédő a BP. 385. ^-ának 2. pontja és 384. §-ának 4. pontja alapján azért jelentetlek be semmiségi panaszt, mert a kir. Ítélőtábla azzal, hogy K. P.-t javitónevelésre ilélie, nem tariotta be a BN. 17. §-ánan megállapított intézkedések kiválasztására vonatkozó törvényes korlátokat és amidőn az elsőbiróság ítéletét erre a vádlottra vonatkozóan is felülvizsgálta, hatáskörét is túllépte. Az utóbb megjelölt panasz alaptalan, mert a kir. törvényszéknek a próbárabocsálást kimondó határozata a perorvoslatok használata szempontjából a kir. ítélőtábla ítéletében felhozott helyes indoknál fogva az Ítélettel egy szempont alá esik, minthogy pedig a kir. törvényszéknek ez a határozata ugy a bűncselekmény megállapítása, valamint az alkalmazásba vett intézkedés tekintetében perorvoslallal meg volt lámadva, a kir. ítélőtábla nem lépte tul hatáskörét, midőn a törvényszék határozatát felülvizsgálta.