Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)
Büntetőjogi Döntvénytár. 2i harmadik bekezdése éneimében megsemmisíttetik és Sz. P. vádlott bűnösnek mondatik ki a Btk. 359. §-ában meghatározott, a BiL 386. §-ának 1. tétele szerint minősülő sikkasztásnak tekintendő vétségben s emiatt a Blk. 359. §-a alapján az ilélet foganatbavélele napjától számítva 14 napi fogházra és egy évi hivatalvesztésre ítéltetik. Köteles vádlott a felmerült és a még felmerülendő bűnügyi költségeket az államkincstárnak megtéríteni ; ezek a költségek azonban az 1890 : XLIII. tcz. 4. §-a értelmében egyelőre behajthatta noknak nyilváníttatnak. I. A. sértett magánjogi igényével polgári perre utasittatik. Indokok: A kir. tábla állal megállapított tényállás szerint az i —i 2240. számn telekjegvzőköny^en A. I. 11 + 4. sorszám alatt felvett s vádlott tulajdonát képező ingatlanokra B. L. végrehajtatónsk 100 K és járulékaiból álló követelése erejéig a végrehajtási zálogjog 1909. évi február hó 19-én bekebeleztetett es 1909. évi május hó 29-én az árverés kitűzése is feljegyeztetett. Vádlottnak mindezekről tudomása volt. Az utóajánlat folytán elrendelt s másodízben 1909. évi október 23. napjára kitűzött árverési hirdetméii)t is vádlott 1909. évi szeptember hó űo-én kézhez vette. Ennek daczára vádlott 1909. évi szeptember hó utolsó napjaiban az árverés tárgyát képező ingatlanon épült ház tetőzetét leszedte, az épületfákat, ablakokat és ajtókat, továbbá az udvaron volt kútágast, 30—40 darab fűzfát, nemkülönben a szőlőben volt s rendeltetésükhöz képest a földbe vert ezer darab szőlőkarót kiszedte s mindez 200 K-án aluli értékű tárgyakat, az ingatlanról elvitte és elidegenítette. A valónak elfogadott ezen tényállás mellett a kir. tábla tévesen mondotta ki azt, hogy vádlott cselekménye nem foglalja magában sem a vád tárgyát képező, sem más büntetendő cselekmény tényálladékát. Téves a kir. tábla kimondása azért, mert az ingatlanra bekebelezett jelzálog kiterjed az ingatlan tartozékára is ; a végrehajtási zálogjognak a bekebelezése, valamint az árverés feljegyzése pedig azzal a hatálylyal bir, hogy az ingatlan tartozékaival együtt külön zárlat elrendelése és foganatosítása nélkül is birói zárlat alá vettnek tekintendő, amiből következik, hogy a telekkönyvi tulajdonos végrehajtást szenvedett az ingatlant rendeltetése szerint használhatja ugyan, de csakis a jelzálog állagának és tartozékainak sérelme nélkül. Minthogy pedig vádlott a zárlat alá veiteknek tekintendő tartozékot az ingatlantól elválasztva, mint ingókat arról elvitte és