Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Tartalommulató. XLHi Lap hogy a másodbiróság felülvizsgálta a büntetés kiszabását, bárha azt a felek egyike sem támadta meg _ .._ ... _ — 193 124.11. Anyagi semmiségi ok figyelembe vétele hivatalból a perorvoslattal nem élt vádlott-társakra .... .... .... ._ 219 423. §. 129. A kir. törvényszék a fiatalkorú vádlottat próbára bocsátotta; a vádlott terhére használt felebbezés folytán a kir. tábla felebbviteli főtárgyalás alapján, amelyen azonban vádlott nem volt jelen, Ítéletet hozott s a vádioltat fogházbüntetésre Ítélte. Megsemmisítés, mert a BP. 423. §-ának negyedik és ötödik bekezdése értelmében, ha a törvényszék, mint jelen esetben a bűnösséget nem állapította meg, a kir. tábla bűnösséget megállapító ítéletet nem hozhat, ha az ügyben tartott felebbviteli főtár­gyaláson vádlott nem volt jelen ~ 226 192.1. Mikor a kir. tábla csalárd bukás bűntettének vádja esetén az alsó­biróság által megállapított 414. §-nak 1. pontján kivül még az e §. 4. pontjában körülirt esetet Is fenforogni látla: nem az elsőfokú bíróság­nak leimentő ítéletét, hanem annak büntető ítéletét, a minősítés szem­pontjából vizsgálta felül; következően a BP. 423. §-ának negyedik és ötödik bekezdésének összefüggő rendelkezése értelmében, a megelőző felebbviteli főtárgyalást vádlott jelenléte nélkül is megtarthatta .„ ._ 305 427. §. 4. p. ő. V. Megsemmisítés a BP. 427. §-ának 4. ponlja alapján, mikor az esküdt­bíróság a külön kérdésben a beszámithatóságol kizáró okot (Btk. 79. §-ának második bekezdése) és a büntethetőséget kizáró két különböző okot (Btk. 79. §-ának harmadik bekezdése és Btk. 80. §.) egy kérdésbe foglalt össze, a nélkül, hogy a BP. 354. §-a értelmében megállapította volna, hogy az egymást követő kérdésekre mely esetben adandó felelet 12 21-2. A vád a Btk. 307. §-ának második bekezdésére volt alapítva; mind­amellett az esküdtbíróság a védő indítványa ellenére nem foglalta bele a főkérdésbe a Btk. 307. §-ában meghatározott alkotóelemeket, hanem a főkérdést a Btk. 306. §-ának megfelelően tette fel s külön kérdé­seket intézett az esküdtekhez a Btk. 307. §-ának első és második bekezdésére vonatkozóan; az esküdtek pedig a Btk. 306. íj-ára vonat­kozó főkérdésre «igen»-nel, a Btk. 307. §-ának első bekezdésére vonat­kozó külön kérdésre «nem»-mel feleltek, a Btk. 307. §-ának második bekezdését tárgyazó kérdésre pedig nem is válaszoltak s igy vádlott súlyosabb cselekmény miatt Ítéltetett el, mint amilyennel vádolva volt. Megsemmisítés a BP. 427. §-ának 4. pontja alapján ._ „ _ 335 229. Az esküdtek a hozzájuk intézett három főkérdésre adott igenlő válasz­szal eldöntötték, hogy: a vádlott a néhai testét akár egyedül, akár vádlott-társaival, vagy ezek valamelyikével együtt szándékosan de ölési szándék nélkül bántalmazta és az általa, vagy valamelyik társa által okozott súlyos testi sértés folytán annak halála következett be, de nem tudható, hogy vádlottak közül melyik ejtette a halált okozó sérülést. Az ítéletnek e megállapításra alapított az a rendelkezése, hogy a vád­lottak a Btk. 301. §-ában meghatározott és a Btk. 306. §-ának első tétele szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestársak mondattak ki bűnösöknek, érthetetlen, mert ha nem tudható, miszerint vádlottak közül melyik ejtette a halált okozó sérülést, a Btk. 308. §-ában meghatározott bűn­cselekmény tényálladéka forog fenn._ „. ... 359

Next

/
Thumbnails
Contents