Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

XL Taríalommuialó. Lap tételt maga után vonó okra nézve külön kérdést kell az esküdtekhez intézni _ .„ _ .... _ .„ 119 "240. II. Több ember szándékos megölésének megkísérlése alapján emelt vád (Blk. 280. §.) esetén a két főkérdésen kivül mellékkérdés teendő fel arra nézve az esküdtekhez, vájjon vádiolt a szándékos emberölést több emberen kisérelte-e meg _. _ .„. _ _ 378 361. §. 22. Az esküdtbíróság a jogos védelem kérdésének feltevését a BP. 361. §-a alapján helyesen tagadta meg, mikor oly tény, mely az esküdteknek a jogos védelem megállapítására alapul szolgálhatott volna, a főtárgyaláson fel nem merült és a védő részéről sem jelöltetett meg. A BP. 337. §-a szerint a BP. 324. §-a az esküdtbíróság előtti eljárásban megfelelően alkalmazandó .... _ .... _ ._. _ .... „ 41 169. Olyan esetben, amikor a sértett vagy más jelenlevő egyén teste ellen alkalmazott erőszak, vagy azoknak testi épségét veszélyeztető fenyegetés időben összeesik az idegen ingó dolog elvételével, a cselekmény •rablásnak minősítendő, tekintet nélkül arra, vájjon a kényszer közvetlen hatása alatt álló sértett hozzájárult-e az elvételhez vagy sem. Az esküdtbiróságnak ennélfogva a BP. 361. §-ában meghatározott okból el kellett volna utasítani a védelemnek azt az indítványát, hogy a zsarolás vétségére vonatkozó kérdés intéztessék az esküdtekhez .... 280 219. A Btk. 308. és 70. §-ainak egybevetett értelméből nyilvánvaló s ezt az értelmezést a joggyakorlat is állandóan föntartotta, hogy a Btk. 308. §-a csak akkor alkalmazható, ha a vádlottakra nézve a tettestársaság esete fenn nem forog; mihelyt azonban a vádlottak a testi sértést vagy sértéseket együtt és közösen követték el, ha nem is tudható, hogy az egyes sértések a vádlottak közül melyiktől származnak, a Btk. 308. §-ában körülírt tényálladékra irányuló kérdés feltevésének a lehetősége is hiányzik. Minthogy pedig a jelen esetben senki sem adott elő oly tényállást, melyre a Btk. 308. §-ának tényálladéka alkalmazható volna, sőt ilyennek a jelenségeit a védelem előterjesztései is kizárják, tartozott volna az esküdtbíróság a Btk. 308. §-ára indítványozott kérdés feltételét a BP. 361. §-a értelmében megtagadni s annak feltevésével az esküdteket tévedésbe ejtette, ami a vád érdekeinek kétségtelen sérelmével járt _ _ _ ._ „ .... „ 344 2J22.1. Mikor a sértett vagy más jelenlevő egyén teste ellen alkalmazott erőszak vagy azoknak testi épségét veszélyeztető fenyegetés időben összeesik az idegen ingó dolog elvételével, a cselekmény rablásnak minősítendő tekintet nélkül arra, vájjon a kényszer közvetlen hatása alatt álló sérteti hozzájárult-e az elvételhez vagy sem. — II. Megsemmisítés, mikor az esküdtbíróság az anyagi törvényben gyökerező ok fenforgása daczára sem tagadta meg a védő indítványozta kisegítő főkérdés feltevését — .... _ _ .... .... „ 349 363. §. 87.1. Elnöki fejtegetés felülvizsgálata [tárgyilagosság szempontjából 153 100.11. A BP. 427. §-ának 5. pontjára alapított semmiségi panasz elutasittatott, mert az elnöki fejtegetéseknek jegyzőkönyvbe foglalását annak helyén és idején a BP. 363. §-ának utolsó bekezdése ellenére a perorvoslattal élő fél nem kérelmezvén, nem állapitható meg, hogy az elnök az esküdteknek oly fejtegetést adott, amit a BP. 427. §-ának