Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Tartalommutató. xxxix l.ap felvételét pedig a törvény nem ki\;inj;i meg.; de azoknak részletes felsorolása nem is lehetséges, az esküdtek mérlegelésére lévén bizva az, hogy az ölési szándékot az eskiidlbirósági főtárgyalás előttük lefolyt összes adatai alapján megállapítsák . .._ .... .... .._ .... _~ 283 212. A vád a Btk. 307. §-ának második bekezdésére volt alapítva : mindamellett az esküdtbíróság a védő indítványa ellenére nem foglalta bele a főkérdésbe a Bik. 307. §-ában meghatározott alkotóelemeket, hanem a főkérdést a Btk. 306. §-ának megfelelően tette fel s külön kérdéseket intézett az esküdtekhez a Blk. 307. §-ának első és második bekezdésére vonatkozóan; az esküdtek pedig a Btk. 306. §-ára vonatkozó főkérdésre «igen»-nel, a Btk. 307. §-ának első bekezdésére vonatkozó külön kérdésre «nem»-mel feleltek, a Btk. 307. §-ának második bekezdését tárgyazó kérdésre pedig nem is válaszoltak s igy vádlott súlyosabb cselekmény miatt ítéltetett el, mint amilyennel vádolva volt. Megsemmisítés a BP. 447. ij-ának 4. pontja alapján .... 336 229. Az esküdtek a hozzájuk intézett három főkérdésre adott igenlő válaszszal eldöntötték, hogy : a három vádlott a néhai testét akár egyedül, akár vádlott-társaival, vagy ezek valamelyikével együtt szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazta és az általa, vagy valamelyik társa által okozott súlyos testi sértés folytán annak halála következett be, de nem tudható, hogy vádlottak közül ánelyik ejtette a halált okozó sérülést. Az ítéletnek e megállapításra alapitolt az a rendelkezése, hogy a vádlottak a Btk. 301. §-ában meghatározott és a Btk. 306. §-ának első létele szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mint a Btk. 70. ;-a szerinti tettestársak mondattak ki bűnösöknek, érthetetlen, mert ha nem tudható, miszerint vádlottak közül melyik ejtelte a halált okozó sérülést, a Btk. 308. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladéka forog fenn.... „. „. _ .... 359 356. §. 21. Különkérdés a BP. 356. ^-ának értelmében akkor teendő lel, ha a bizonyító eljárás alatt a tényállás olyképpen változott meg, hogy a vádlott más büncselekménjben mutatkozik bűnösnek, mint amelylyel a vádiratban, illetve vádhatározatban terhelve volt. Elutasittatott a védőnek a különkérdés feltételét megtagadó végzés miatt bejelentett semmiségi panasza, mikor a tényállás nem változott meg, de sőt a védelem sem sorolt lel semmiféle ténjbeli adatokat, amehek alapul szolgálhatnának annak feltevésére, hogy a védelem a tényállást a maga részéről bármi tekintetben megváltozoltnak találta volna .... _ _ 40 358. §. 37. Ha a jogos védelem fenforgásának kérdése külön (mellék-) kérdésbe foglaltatott, a jogos védelem határainak menthető tulhágását felkaroló külön (mellék-) kérdésre vonatkozóan a döntés szükségét «ha nem» szerkezettel kell irányítani 65 359. §. 67. A Btk. 280. §-a szerint minősülő, több emberen elkövetett szándékos emberölés bűntettének büntetési tétele súlyosabb lévén, mint a szándékos emberölési büntettek anyagi halmazala eselében a Btk. 279., 96. és 99. §-ai alapján kiszabható szabadságvesztési büntetés, a BP. 359. §-ának rendelkezése értelmében, a súlyosabb minősítést és büntetési