Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

Tartalommutató. xxxi Lap jutalékelőleg ezimén bizonyos összegei felvett a czégtől, nem csalás, hanem magánokirat-hamisítás _ 3"3 '208.11. Hamis magánokirat használata fondorlat, károsítás és vagyoni haszon hiányában is befejezeti magánokiralhamisitás 32!) 236. [. Vádlott végrehajtást szeincdő a végrehajiatónak hamisitott névaláírását tartalmazó nyilatkozató! állitoti ki azzal a szöveggel, hogy a végrehajtató követelése kiegyenlítést nyert s a végrehajtató a kitűzött árverés felfüggesztésébe beleegyezését adja; ezt a magánokiratot a telekkönyvi hatósághoz be is nyújtotta. Bár a telekkönyvi halóság végzésébe, tehát közokiratba, ez alapon az a valótlan tény vezettetett be, hogy az árverés a végrehajtató beleegyezése alapján függeszteiett fel, a kir. Curia még sem intellektuális közokirathamisitást, hanem egyszerű magánokirathamisitást állapított meg, mert a Btk. 400i §-a valamely ténynek, körülménynek vagy nyilatkozatnak a közokiratba foglalását kívánja; a telekkönyvi hatóság pedig akkor, midőn elrendelte a kitűzött árverésnek felfüggesztését, a hozzá intézett, bár egyoldalú kérelem folytán csak rendelkezést tartalmazó határozatot hozott, mely birói döntés a Btk. 400. §-a által kívánt okiratba foglalásnak nem felel meg 370 403. §. 03. Elitélés az alsófok felmentő ítéletével szemben, mikor a Curia a valókul elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott nem tarthatta magát feljogosítottnak a sértett váltóaláirásának eszközlésére 11-2 2C6. Habár a hamis váltók közül az első váltó alapváltó, a többi kettő pedig meghosszabbítási váltó, bár eszerint a váltók ugyanazon váltóértékre vonatkoztak és azok hamisítása ugyanazon személyek sérelmére szolgált, mindazonáltal, minthogy mindenik hamis váltó készítése és felhasználása által külön önálló bűncselekmény jött létre s mindenik cselekmény különböző időben köveltelett el és külön akaratelhatározásra vezetendő vissza: három bűntett anyagi halmazata állapíttatott meg 326 84. Vádlottnak az az utólagos fénye, hogy a széttépett nyilatkozat tartalmát beismerte, a Btk. 406. §-ában meghatározott vétség tényálladéka szempontjából közömbös _ _ 150 XXXV. FEJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 414. §. 172. Vádlott, ki liának neve alatt önállóan s kizárólagos rendelkezési joggal kereskedelmi üzletet folytatott, s a czég hitelezőinek megkárosítása czéljából a hitelezőknek egy részét kielégítette és vagyonához tartozó értékeket félretett, a Btk. 387. §-ába ütköző s a Btk. 414. §-ának 1. és 3. pontjaival összefüggő bűntettben mint bűnsegéd mondatolt ki bűnösnek _ ._ ._ _ 284 192.1. Mikor a kir. tábla csalárd bukás bűntettének vádja esetén az alsóbiróság állal megállapított 414. §-nak 1. pontján kívül még az e §. 4. pontjában körülirt esetet is fenforogni látta : nem az elsőfokú bíróságnak felmentő ítéletét, hanem annak büntető ítéletét, a minősítés szempontjából vizsgálta felül ; következően a BP. 423. §-ának negyedik és ötödik bekezdésének összefüggő rendelkezése értelmében, a megelőző