Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

XXXII Tarlalommulaló. felebbviteli főtárgyalást vádlott jelenléte nélkül is megtarthatta. — II. Egyedül az a tény, hogy a vádlott a kereskedelmi czégjegyzékbe mint a csődbe jutott betéti társaságnak tagja nem volt bevezetve s ő csak mint kültag volt bejegyezve, nem zárja ki azt, hogy a vádlott mint a csalárd bukásnak tettese mondassék ki bűnösnek, ha ő az üzletnek oly vezetője, aki befolyását annak minden ágára érvényesítette 305 215. Vádlottnak az a tette, hogy bár fizetésképtelenségét tudta, leányának házasságra lépése idejében vagyonából 639 K értékű bútort és kelengyét adott: a Btk. 414. §-ának 1. pontjába ütközik .... 341 415. §. 105. II. A kár meghatározásánál az az értékveszteség az irányadó, mely a bukás csalárdságát megállapító cselekmények következtében hárul az összes hitelezőkre . 185 416. §. 163. Az üzletvezető, aki tudta, hogy a kereskedelmi üzlet nagy vagyonhiánynyal fizetésképtelen állapotba jutott, ennek daczára ezt tudva, uj adósságot csinált, és okozta azt is, hogy a czég több hitelezője annak vagyonára végrehajtási zálogjogot nyerjen, s aki kötelességellenesen elmulasztotta a gondnokság alatt álló czégtulajdonos jogi képviselőjét a csőd bejelentésének szükségéről értesíteni, a vétkes bukás vétségében, mint bűnsegéd mondatott ki bűnösnek 273 XXXIX. FEJEZET. Vaspályák, hajók, távírdák megrongálása s egyél) közveszélyes cselekmények. 434. §. 213. Bár a Btk. 434. §-a a vaspályát megkülönböztetés nélkül emliti, de már abból, hogy a vaspálya megrongálását a gőz- vagy más hajó megrongálásával egyenlő súlyúvá teszi, különösen pedig abból, hogy a cselekményt közveszélyü megrongálás bűntettének nevezi, és csak a veszély különös nagy mértékével arányba hozható büntetéssel sújtja, következik, hogy e § szempontjából vaspálya alatt nem érthető kivétel nélkül minden olyan pálya, melyen a szállítás vassíneken történik, hanem csak olyan vaspályákat kell alatta érteni, melyeknek megrongálását a nagyobb menetgyorsasággal és hajtóerővel szemben a vassíneken haladó kocsik nehezebb fékezhetőségp teszi különösen veszedelmessé. Tulajdon ellen való kihágás (Kbtk. 127. §.) megállapilása, mikor vádlottak a sértett fatermelő czég iparvasutjának váltóját szándékosan elgörbítették s ezáltal tiz korona kárt okoztak, mely vasúton a szállítás óránként tizenkét kilométert meg nem haladható sebességgel ugy történik, hogy a lejtős pályán az üres kocsikat lovak húzzák fel, a megterhelt kocsik pedig önsúlyuknál fogva gördittelnek lefelé _ _ .... 338 438. §. 4. A villamos kocsi legalább is negyven lépésnyi távolságra volt a szekértől, midőn ez a sínekre fordult, vádlott azonban a rendes sebességgel haladó villamos kocsi menetsebességét nem mérsékelte, minek következtében az a szekér hátuljával összeütközött, a szekerén volt