Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)

XXVIII Tartalommutató. Lap határozott ismérve e bűncselekménynek; a kereskedő, aki fizetéseit megszünteti, tudja, hogy ellene hitelezői részéről a végrehajtás bekövetkezőben van „„ „ .._ „ „„ „ ... 225 17-"). Vádlott felmentetett a vád alól, mert eladta ugyan a lefoglalt ingókat, de a befolyt vételárt a legelső sorban kielégítendő alapfoglaltató kielégítésére fordította. Nyilvánvaló, hogy a lefoglalt ingóknak elidegenítése által vádlott jogsérelmet nem okozott, másfelől abból, hogy az ingók eladásából befolyt pénzt az alapfoglaltaló hitelező követeléseinek törlesztésére fordította, azt kell következtetni, hogy vádlott jogsértési szándék nélkül cselekedett „. _ .... ,„ _ .„ 288 •1 24. Vádlottnak az a tette, hogy a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt azt a pénzt, amivel neki harmadik személy tartozott, ettől fölvette, s azt közelebbről meg nem határozható czélra fordította: nem állapítja meg a Btk. 386. §-ában körülírt büntetendő cselekmény tényálladékát ... 353 i2Hfi. II Vádlott avégett, hogy hitelezője kielégítését meghiúsítsa, a kir. közjegyző állal közokiratot vétetett fel arról, hogy ingatlanát adásvételi szerződéssel másra átruházza, ezen okirat alapján a tulajdonjog a vevő javára be is kebeleztetett. Bár a telekkönyvbe, tehát közokiratba az a valótlan teny vezettetett be, hogy az adásvéieli szerződést a vevő kötötte meg s ez vételárat fizetett, a Curia nem intellektuális közokirathamisitást, hanem a Btk. 386. §-ában körülirt büntettet állapított meg, mert a vevőképpen feltüntetett személyre jogsérelem nem származhatott . 370 103.1. A Btk. 387. §-a esetében a csődnyitást kivéve, a lényálladék ugyanaz, mint a Btk. 414. §-a esetében ; a 387. §. alá eső csalás tehát a csalárd bukás alkatelemeinek figyelembevételével bírálandó meg. Ez a szabály áll a kárösszeg megállapítására, különösen pedig arra is, vájjon a kár 4000 K-t meghalad-e vagy sem. — II. A kár meghatározásánál az az értékveszteség az irányadó, mely a bukás csalárdságát megállapító cselekmények következtében hárul az összes hitelezőkre.. .„. .„ 185 17-2. Vádlott, ki fiának neve alatt önállóan s kizárólagos rendelkezési joggal kereskedelmi üzletet folylatott, s a czég hitelezőinek megkárosítása czéljából a hitelezőknek egy részét kielégítette és vagyonához tartozó értékeket félretett, a Btk. 387. §-ába ütköző s a Btk. 414. §-ának 1. és 3. pontjaival összefüggő bűntettben, mint bűnsegéd mondatott ki bűnösnek 284 188. Vádlott, ki a gépkezelők és kazánfűtők vizsgáló bizottsága előtt a kazánfűtői vizsgát letette és mint kazánfűtő képesítő bizonyítványt kapott, ebbe az okiratba beírva az «és gépkezelőkre*) szavakat, azt oly módon hamisította meg, hogy ezáltal a gépkezelésre való képesítését igazolta ; vádlottnak ez a tette a Btk. 391. és 392. §-aiban meghatározott közokirathamisitás .... ._. _ - .... . .„. .„ „ 302 209.1. A Btk. 391. §-a a közokirat lényeges és nem lényeges kellékei vagy részei tekintetében nem tesz megkülönböztetést, hanem a bűncselekmény tényálladékának teljességét pusztán attól a kérdéstől teszi függővé, hogy a hamisításból valakire jogsérelem háramlik vagy háramolhatik-e; téves az arra alapított felmentő ítélet, hogy a marhalevélnek nem lényeges kelléke a marha életkorára vonatkozó bejegyzés 330 387. §. XXXII. FEJEZET. Az okirathamisitás. 391. §.