Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 6. kötet (Budapest, 1913)
Tartalommulató. XXI Lap ejtette a halált okozó sérülést, a Btk. 308. §-ában meghatározott bűncselekmény lényálladéka forog fenn . „ 359 309. §. 132. II. A Curia nem a köz vádló által felvett súlyos testi sértést, hanem a Btk. 309. §-ában meghatározott bűncselekményt állapította meg, mert vádlott a bűncselekmény elkövetésénél egészség megrontására irányuló szándékkal oly maró folyadékot használt, mely az egészségre ártalmas, ami az eredményből kétségtelenül kitűnik. A Btk. 309. §-a nemcsak akkor alkalmazandó, ha az egészségre ártalmas szer beadatik, hanem akkor is, ha az az emberi test külső részén bármiként alkalmaztatik.„ 230 310. §. 47.1. Üzemvezető bányamérnök gondatlansága. — II. Egységes magatartásbau nyilvánuló gondatlanság több jogsértő eredménye: anyagi halmazat .._ „ ..„ 82 127. Munkavezető felelőssége a munkást ért balesetért. (Btk. 310. §. 2. bek.) 224 180. Gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége esetén súlyosító körülmény, hogy a sérülés folytán a sértett balkezére nyomorékká vált 293 227. Bűnösség megállapítása, mikor vádlott lóerőre alkalmazott cséplőgépével nyilt helyen, tehát bárki által könnyen hozzáférhetően csépeltetett, a gép összekötő rúdja és a hajlómü a megyei szabályrendelet ellenére beburkolva nem volt, sértett gyermek egy ostort felvett és a lovakat kezdte hajtani, miközben az összekötő rud elkapta, többször földhöz vágta, balkarját összetörte, miáltal a gyermek nyolcz napot meghaladó sérülést szenvedett „. „ _ 356 313. §. 20. A gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907. évi XLV. tcz. 3. §-a szerint csak a kiskorú cseléd, még pedig tizennyolez éves koráig, áll a gazda házi fegyelme alatt; megsértette a törvényt a birósátr, mikor a vádlott által negyven éves korú gazdasági cseléde irányában elkövetett könnyű testi sértést a házi fegyelem gyakorlatában elkövetettnek nyilvánította és vádlottat ezen a czimen a Btk. 313. §-a alapján a vád alól felmentette. (Határozat a jogegység érdekében.) „ _ _ .... _ _ _ .... 40 XXII. FEJEZET. A személyes szabadságnak megsértése magánszemélyek által. 323. §. 94. A Btk. 323. §-ában körülirt vétség esetében sértett az és ehhez képest pótmagánvádlókép csak az léphet föl, akinek cselekvési és mozgási szabadságát a vádbeli cselekmény befolyásolja és korlátozza. Az, akivel való érintkezésben más valaki akadályoztatott, csupán e vonatkozás alapján a vád képviseletére jogosult sértettnek nem tekinthető. (Határozat a jogegység érdekében)_ ._ .__ .._ _ .._ .... 162