Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

28 Büntetőjogi Döntvénytár. 19. /. Kétségtelen, hogy a törvénynek megfelelőbb lett volna, ha a fökérdésbe «a magyarság* helyett a magyar nemzetiség vétetett volna fel, mert a Btk. 172. §-ának második bekezdése az egyik nemzetiségnek a másik nemzetiség elleni izgatásáról rendelkezik, ámde a «magyarság)) szó használata által az esküdtek nem lehettek tévedésben az iránt, hogy ezen kifejezés alatt a magyar nemzetiség volt értendő. — II. A vádlott mint egy időszaki lapban megjelent czikk szerzője vonatván felelősségre, az, hogy a lap terjesztetett is — a lap közzétételének ténye után — a fökérdés megszerkesztésénél mint alkotó elem joggal mellőztetett. — ///. Felolvashatók a vádiratból a czikknek vád tárgyává tett kifejezései, bár az ügyben vádhatározat hozatott. — IV. A vádirat felolvasása esetleg a bizonyítási eljárás befejezése után is történhetik; a bizonyítás felvételét a BP. 306. §-ának végbekezdése szerint, az indítvány elkésése okából ugyanis megtagadni szabad. (Curia 1909 decz. 2. 8013/909. sz. a. í. Bt.) A kir. Curia: A BP. 385. §-ának 1. a) és 3. pontjára fektelett semmiségi panasz visszautasittatik; a többi okra alapított panasz pedig elutasiftatik. Indokok: Az esküdlbirósági Ítélet ellen a vádlott és védője a BP. 385. §-ának 1. a) és 3 pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt s fentartotta a főtárgyalás folyamán bejelentett alaki semmiségi panaszokat is. Minthogy azonban a BP. 385. §-ának 1. a) pontot illetően a semmiségi panasz bejelentésében semmiségi ok megjelölve nincsen s a panasz Írásbeli indokolásában sem valamely jogszabály megsértése panaszoltatik; minthogy másrészről a vádlott oly bűncselekmény miatt ítéltetett el, amelyre a törvény által megszabott szabadságvesztés-büntetés államfogházban van megállapítva, amelynek a legrövidebb tartama egy nap s így ez a legrövidebb tartam a Btk. 91. §-ának alkalmazásával is kiszabható s a Btk. 92.