Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

Büntetőjogi Döntvénytár. 29 §-ának alkalmazásával pénzbüntetés volna megállapítandó, amelyet a törvény azonban kizár : az anyagi okra fektetett panasz ezekhez képest a BP. 434. §, harmadik bekezdésének megfelelően visszautasítandó volt. A többi okra fektetett panasz pedig minden irányban alaptalannak találtatolt. A kir. ügvész a főkérdés szövegének előterjesztése után azt az indítványt tette, hogy olvastassanak fel a 8812/908. k. ü. számú vádiratból a czikknek vád tárgyává tett kifejezései, mert bár a czikk egész terjedelmében fel is olvastatott, nem lett kiemelve, hogy a vádhatóság a czikknek mely részeit tette vád tárgyává. A védelem az indítvány teljesitését ellenezte, mert nézete szerint a bizonyítási eljárás befejezése után annak helye nem lehet. Az esküdtbíróság a kir. ügyész indítványának helyt adván, a védelem a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján érvényesített semmiségi panaszt s az Írásbeli indokolásban azt vitatja, hogy a vádirat felolvasásának helye egyáltalában nem volt, miután az ügyben vádhatározat hozatott, ilyen esetben pedig a BP. 304. §-a értelmében csakis ez volt felolvasható. Minthogy azonban a vádhatározat, a sajtóközlemény tartalmát illetően, a vádiratra utalt, tehát a vádhatározat ama cselekmény miatt helyezte vádlottat vád alá, amely a vádhatározalban tüzetesen előadatott, az esküdtbíróság törvénysértés nélkül hozta meg a kifogásolt határozatát. Az a körülmény pedig, hogy az esküdtbíróság előbb elutasította a kir. ügyész indítványát, később pedig ennek helyt adott, törvénysértő már azért sem lehet, mert a mulasztást jóvátenni az esküdtbiróságnak jogában állott. De nem változtat a határozat helyességén az a körülmény sem, hogy a vádirat felolvasása a bizonyítási eljárás befejezése után történt, mert a bizonyítás felvételét a BP. 306. §-ának végbekezdése szerint az indítvány elkésése okából megtagadni nem is lett volna szabad. A BP. 427. § ának 4. pontja alapján abból az okból használ a védelem semmiségi panaszt, mert «a megszövegezett kérdés a felolvasott vádhatározat rendelkező részének tartalmát nem fedi.» Az írásbeli indokolásban e panaszra vonatkozóan a védelem kifogás tárgyává teszi azt is, hogy a nyomtatvány terjesztése, mint alkotó elem, a kérdésbe felvéve nincsen, «a passzív alanyként szereplő nemzetiség nincsen megnevezve, mert a ('magyarság)) nem fedi a magyar nemzetiség fogalmát.* Ámde ez a panasz is alaptalan, mert a BP. 574. §-a értelmében a vád tárgyává tett bűncselekménynek megküiönbözteté-