Vargha Ferenc (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 5. kötet (Budapest, 1912)

16 Büntetőjogi Döntvénytár. 11. Visszautasittatott (BP. §. 3. bekezdés) a főügyésznek abból az okból használt semmiségi panasza, hogy a vádlott cselekménye, a tábla részéről, csalás helyett tévesen sikkasztásnak minősíttetett, mikor a kir. ügyész a törvényszéknek csalást megállapitó Ítélete elleu éppen a végett felebbezett, hogy vádlott cselekménye sikkasztásnak minősíttessék. (Ouria 1910 szeptember 20. 5934/910. sz. a.) A kir. Ouria: A főügyész semmiségi panaszát visszautasítja, stb. indokok: A tábla ítélete ellen a főügyész a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mert vádlott cselekménye, a tábla részéről, csalás helyett sikkasztásnak minősíttetett. Ezt a panaszt a BP. 434. § ának harmadik bekezdése értelmében, mint a törvény, által kizártat, vissza kellett utasítani, mert a midőn a törvényszék vádlottat a súlyosabb beszámitásu csalásban mondotta ki bűnösnek, az ügyész a vádlott érdekében éppen a végett felebbezett, hogy vádlott cselekménye sikkasztásnak minősíttessék ; ebből pedig ugy a közvád egységességének, mint a perorvoslati rendszer általános szabályainál fogva következik, hogy a főügyész a vádlott előnyére bejelentett sikeres ügyészi felebbezéssel szemben a súlyosabb minősítésre vissza nem térhet és ezen a czimen vádlott terhére perorvoslatot nem érvényesíthet, stb. 12 Illetékesség más bíróság területéről küldött levélben elkövetett becsületsértés vétsége esetén. (Ouria 1910 szeptember 6. 5551/910. sz. a.) A kir. Ouria: A fenforgó ügyre nézve a szegedi törvényszék mondatik ki illetékesnek. Indokok: A szegedi törvényszék ebben az ügyben az illetékességét azért nem állapította meg, mert a sértett állami anyakönyvvezető azt a levelet, amelyet a terhelt neki Szegedről küldött s amelyben a vád szerint hivatalból üldözendő rágalmazás vét-